Századok
Menü

Századok könyvek

A Magyar Történelmi Társulat 2016-ban könyvsorozatot indított Századok könyvek címmel. A sorozatban eddig megjelent művek:

 

1.

„Atyám megkívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben

(Századok könyvek 1.)

Szerkesztette: Fónagy Zoltán

Budapest, 2016.

 

Röviden a kötetről:

„Mi hát az idő? Ha senki sem kérdezi, tudom; ha kérdik tőlem, s meg akarom magyarázni, nem tudom.” A Szent Ágoston Vallomásaiban olvasható aforizma 16 évszázad alatt semmit sem veszített szellemességéből.

Hiába produkált hatalmas mennyiségű kutatási eredményt a természet- és társadalomtudományok több ága az idővel kapcsolatban, a köznapi gondolkodás számára alig vált megfoghatóbbá a mindennapokban folyamatosan érzékelt, mégis absztraktnak maradó fogalom. A történettudomány számára az idő központi kategória. A történeti elbeszélés írója és olvasója folyamatosan időpontokat és időtartamokat társít a múltbeli eseményekhez, illetve folyamatokhoz. Ugyanakkor

a történész csak a legritkább esetben fordít figyelmet erre a fontos „munkaeszközre”; az idő fogalmát adottnak, magától értetődőnek, állandónak tekinti, amely külön reflexiót nem is igényel. A legutóbbi évtizedekben ez a helyzet változóban van: az idő számontartásával foglalkozó történeti segédtudomány, a kronológia után a történetfilozófia mellett a társadalomtörténet is felfedezte az időt mint önálló kutatási tárgyat. Könyvünk, amely az időhöz való viszony történetével foglalkozó tanulmányokat tartalmaz, egyúttal az első kötete a Magyar Történelmi Társulat új sorozatának. A Társulat a jövő évben, 2017-ben fennállásának 150. évfordulóját ünnepli – a sorozat elindítása része az évfordulóhoz kapcsolódó megújulásnak.

 

A könyv ide kattintva linken elérhető, kereshető és letölthető.

 

2. 

„Kedves Lajosom!” Csánki Dezső levelei Thallóczy Lajoshoz, 1879–1916

(Századok könyvek 2.)

A leveleket sajtó alá rendezte, a bevezetőt írta és a névmutatót összeállította: Reisz T. Csaba

Budapest, 2017.

 

 Röviden a kötetről:

Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára őrzi Thallóczy Lajos hagyatékát, amelyben a családjára és személyére vonatkozó hivatalos iratok mellett 1124 személy hozzá intézett levelei találhatók, közel 9000 dokumentum. Thallóczy Lajos (1857–1916) tudományos szakember: levéltáros, történész, akadémikus, az állami közigazgatás tagja, diplomata, magas rangú állami tisztviselő volt; bohém magánélete és baráti köre is a sokszínű emberek sorába emelte őt. Csánki Dezső (1857–1933) történész, levéltáros és akadémikus munkás életének szinte teljességét az Országos Levéltárban töltötte, és fizetés nélküli gyakornokból (1881) végül az intézmény vezetője (1912–1932) lett. Az ő országos főlevéltárnoki, majd főigazgatói működése alatt készült el az első, eredetileg is levéltári szempontok szerint és célokra emelt épület, és ekkor került a kezdet kezdetétől a belügyminisztérium fennhatósága alatt működő intézmény a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz. Csánkinak meghatározó szerepe volt a levéltár első kulturális évtizedének történéseiben. E két személy nemcsak pályatárs, de személyes és családi jó barát is volt – így Csánki Dénest (1885–1972) közös fiuknak tekintették és segítették szakmai előmenetelében. E szoros bizalmi viszony Csánkinak Thallóczyhoz intézett – jelentős forrásértékű – leveleiben is hűen tükröződik: családi ügyeiről, történettudományi (forráskiadási) kérdésekről, a levéltárak, valamint a Magyar Történelmi Társulat ügyeiről is beszámolt.

A könyv ide kattintva linken elérhető, kereshető és letölthető.


3.

Hét társulati elnök
Szerk. Szilágyi Adrienn
Budapest, 2018.

 

Röviden a kötetről:

A Magyar Történelmi Társulat 150 éves fennállását a Magyar Tudományos Akadémián ünnepelte 2017. december 6-án tartott A Magyar Történelmi Társulat szerepe a tudományirányításban. Hét társulati elnök című konferencia keretében. Jelen tanulmánykötet ezen a rendezvényen elhangzott előadások tanulmánnyá érlelt változatait tartalmazza.
A kötet szerzői hét emblematikus társulati elnök személyiségét, történelmi gondolkodását, tudományszervezői munkásságát járják körbe, valamint a Társulat élén eltöltött időszakokat értékelik.
Egyed Ákos Mikó Imre elnökké választásának körülményeit, lehetséges okait, a Társulat életében betöltött szerepét mutatja be. László Andor történelmi beszédein és írásain keresztül ismerteti Szécsen Antal egykori konzervatív politikus és társulati elnök történelemszemléletét. Ress Imre Thallóczy Lajos korszakváltást előkészítő, 1913 és 1916 közötti rövid elnökségi időszakát vizsgálja. Törő László Dávid a magyar történetírás konfliktusait ábrázolja Eckhart Ferenc társulati elnökségének idején. Ujváry Gábor Klebelsberg Kuno elnökségi
idejét a Társulat reneszánszának és legnagyobb virágzásának korszakaként eleveníti meg. Baráth Katalin Andics Erzsébet életútjából villant fel jeleneteket, miközben történetírói és tudományszervezői munkásságát a diktatúra kontextusában helyezi el. Végül Rácz György a „szürke eminenciás”, Ember Győző tudományszervező
tevékenységét vázolja akadémiai, társulati és levéltári pályafutásán
keresztül.
A tanulmánykötet továbbá több olyan forrást (peranyagot, cenzúrázott tanulmányrészleteket, kiemelkedő beszédeket) közöl, amelyek még inkább közelebb hozzák az egykori elnökök személyét és társulati munkáját.

A könyv ide kattintva linken elérhető, kereshető és letölthető.

Legutóbbi lapszámok
Facebook
Támogatóink
Az adó 1%-ának felajánlása
A Magyar Történelmi Társulat köszönettel fogad minden olyan támogatást, amely hozzásegíti tudományos és ismeretterjesztő céljai megvalósításához (adószám: 19007706-1-43). Ha a Századokat támogatná, akkor a Századok Alapítványt (adószám: 19657985-1-43) tüntesse fel a nyilatkozaton. Köszönjük.