Századok
Menü

Szerzőinknek

Tisztelt Szerzőink!

A Századok közlési szabályzata megújult. Kérjük, hogy kéziratuk benyújtásakor mostantól az új előírásokat szíveskedjenek követni, különösen ügyelve a terjedelmi elvárásokra. Annak érdekében, hogy minél többen publikálhassanak lapunkban, a tanulmányok terjedelmi felső határát 2 ívben (80 ezer leütés - szóközökkel együtt) szabtuk meg. Amennyiben a kézirat hossza meghaladja ezt, kérjük, már leadás előtt feltétlenül keresse meg szerkesztőségünket!

A SZÁZADOK KÖZLÉSI SZABÁLYZATA [LETÖLTÉS]

 

A Századok a Magyar Történelmi Társulat kéthavonta megjelenő szakmai lapja.

A Magyar Történelmi Társulat tagjai — éves tagdíjuk befizetése után (feltételeket lásd www.tortenelmitarsulat.hu) használhatják a Századok teljes körű adatbázisát (nfo.arcanum.hu/szazadok). Az adatbázist folyamatosan frissítjük.

 

  1. A kéziratokról

 

1.1.Kéziratok befogadása

 

A kézirat benyújtásának feltétele, hogy a dolgozatot korábban még nem publikálták (kivéve előadás-kivonat vagy PhD-tézis, MTA doktori tézisek formájában).

A benyújtott kéziratok elbírálásának és elfogadásának, illetve megjelentetési időhöz kötésének joga a szerkesztőséget illeti meg. A kéziratok közlési formátumát szigorúan ellenőrizzük, és csak a minden tekintetben megfelelőeket fogadjuk el. Az előírásnak nem megfelelő anyagokat szerzőinknek visszaadjuk, hogy a hiányosságokat pótolhassák.
Nem megfelelően kidolgozott, tematikailag nem idevágó, nem értelmezhető szerkezetű kéziratokat a szerkesztőség nem fogad el és erről értesíti a szerzőt.

A kéziratok beérkezéséről szerkesztőségünk minden esetben visszajelez, ha nem kap értesítést, kérjük feltétlenül érdeklődjön.

 

 

1.2.Kéziratok beküldési tudnivalói

 

A kéziratokat elektronikus formában, mellékletként kérjük beküldeni a szerkesztoseg@szazadok.hu szerkesztőségi e-mail címre. A kéziratokat magyar nyelven várjuk, a szöveg megalkotásánál mindig  “A magyar helyesírás szabályai”-nak legújabb kiadása irányadó. (Lábjegyzetben és szöveg közben előforduló idegen nyelvű idézetek, címek, nevek helyesírására az adott nyelven különösen figyelni kell).
Ha a képek, ábrák mérete miatt a kézirat terjedelme meghaladja az e-mailen küldhető méretet, akkor valamelyik file-küldő web-alkalmazást javasoljuk használni. A kéziratokat .doc vagy .docx, illetve .rtf kiterjesztésben tudjuk elfogadni.

 

1.3.Kéziratok terjedelme, tagolása

 

A kéziratok terjedelme – a lábjegyzeteket, ábrákat, képeket, táblázatokat is beleértve – általánosságban, egyedi esetektől eltekintve – nem haladhatja meg összesen a 2–3 szerzői ívet (1 ív =40.000 leütés). Amennyiben a kézirat meghaladja a megadott terjedelmet, kérjük egyeztessen a felelős szerkesztővel. A fentiekben megadott maximális karakterszámnál hosszabb anyagoknál a szerkesztőség kérheti a terjedelem csökkentését.
A Századok formátumában (B5 méret) a megfelelő nyomdai megjelenítés érdekében különösen ügyelni kell a lábjegyzetek és a főszöveg mennyiségi arányára. Ez egy kéziratban átlagosan 70% – 30% a főszöveg javára. Lábjegyzetben csak a legfontosabb irodalmat tüntesse fel, kerülje a hosszú idézeteket, a túlzottan hosszú magyarázatokat. A kéziratok világos szerkezetére minden esetben törekedni kell, a tagolásnál maximum két címmélységet használjon. A beadott kéziratnak tartalmaznia kell a címet, melynek terjedelme nem haladhatja meg szóközökkel a 100 karaktert. A cím legyen lényegre törő, ne használjon idézet.  A megadott terjedelemnél hosszabb címek esetén a szerkesztők fenntartják a jogot a cím módosítására. Alcím megadása lehetséges, szóközökkel max. 150 karakter terjedelemben.

 

Amennyiben a könyvismertetési rovatba küld írást, úgy annak terjedelme ne haladja meg (szóközökkel együtt) a 12 000 leütést és ne tartalmazzon lábjegyzetet. Az ennél hosszabb terjedelmű könyvismertetést szerzőinknek visszaadjuk rövidítési kérésünkkel. Az ismertetett mű kiadási dátuma ne legyen két évnél korábbi a megírás időpontjához képest.  (Ha nem a legfrissebb szakirodalomból szeretne választani,  akkor előzetesen egyeztessen a szerkesztőséggel).
Kritikai jellegű (könyv)ismertetés esetén a terjedelem meghaladhatja a könyvismertetésnél előírtat, és tartalmazhat lábjegyzetet is, ezek az írások ugyanis nem a könyvismertetési rovatban jelennek meg.

 

 

1.4.A kézirat egyéb tartozékai

 

A leadott munkákat kérjük egy 400-900 karakteres tartalmi összefoglalóval ellátni. Ezek az összefoglalók angol nyelven a dolgozat végén jelennek meg (Summary). A fordításról a szerkesztőség gondoskodik. A rezümék célja a nagyon tömör összefoglalás és idegen nyelvű figyelemfelhívás, ezért összeállításakor érdemes a legfontosabb keresési kulcsszavakat belefoglalni a szövegbe, valamint azokat a rezümé végén külön felsorolásban is kérjük megadni meg.

Ugyanígy tartozéka egy-egy leadott kéziratnak a szerzői adatok összesítése, mely az alábbiakat kell, hogy tartalmazza:
- név
- tudományos fokozat (PhD, kandidátus, az MTA doktora, az MTA levelező tagja, az MTA rendes tagja. A bölcsészdoktori – dr. –  címet nem kell feltüntetni).
- beosztás (pl. egyetemi tanársegéd/adjunktus/docens/tanár, tudományos segéd/fő/munkatárs, kutatócsoport-vezető, [fő]levéltáros, főigazgató, stb.)
- munkahely (pontos megnevezéssel és székhellyel zárójelben: DE BTK Modernkori Történeti Tanszék, Pécs). Egy fiktív példa: Kovács Mihály József PhD, egyetemi docens (XYZE BTK Történeti Intézet, Nagyváros). Csak egy munkahely megnevezésére van lehetőség.
- e-mail elérhetőség (opcionális, csak ha hozzájárul a közléséhez)

 

1.5.Korrektúra

 

A beküldött cikket a Századok szakszerkesztője a szerzővel egyeztetve tartalmilag és formailag javítja, véglegesíti. Ezt követően a cikk tördelésre kerül, és pdf formátumban a szerző korrektúrára megkapja. A tördelt változatban kizárólag apróbb (elválasztás, 1–2 szócsere, téves kereszthivatkozások javítása stb.) módosításokra van már csak lehetőség.
A szerkesztői-szerzői egyeztetések valamennyi fázisa elektronikus úton zajlik.

 

1.6.A megjelent tanulmány

 

A tanulmányokról és cikkekről papír különlenyomatot nem készíttetünk. Szerzőink pdf-ben kapják meg cikküket megjelenés után, valamint egy tiszteletpéldányt kapnak a megjelent számból, melyet személyesen vehetnek át a szerkesztőségben. A tiszteletpéldányokat postára adni nem áll módunkban.

Lehetőséget adunk szerzőinknek arra, hogy — a Századok nyomtatott számában hely- és pénzhiány miatt nem közölt (akár színes) — mellékleteket honlapunkon (www.szazadok.hu) megjelentessék. Ugyancsak módjuk van arra is, hogy dokumentumokat, új forrásokat itt közöljenek.

 

 2. Szerkesztési útmutató

2.1.A szöveg formázása

 

A Századokban nem közlünk irodalomjegyzéket, ezért a hivatkozásokat lábjegyzetekben helyezze el, ügyelve a főszöveg/lábjegyzet fent említett (70–30%) összarányára. A szöveget balra zártan írja, és a kurziválás, valamint jegyzetszám-emelés kivételével ne formázza.

Az írásjelek a szövegben a szóhoz tartoznak, így azokat feltétlenül a jegyzetszámok elé tegye.
Lábjegyzetekben felsorolásnál az egyes tételek elválasztására a ;-őt használja.

 

Például: 1868. évi XLI. tc. 3. §.; 1937. évi XIX. tc.

 

A kéziratban az évszázadokat — idézetek, tanulmány- és könyvcímek eredeti előfordulásának kivételével — arab számmal tüntesse fel.

A kiemelendő szövegnél a szerző használhatja a kurziválási lehetőséget, leginkább idegen nyelvű szövegelemeknél, címeknél és idézeteknél.

A főszövegben és a jegyzetekben is használjuk a — (gondolatjelet), a – (nagykötő-

jelet) és a - (kötőjelet). Gondolatjelet a gondolati egységek tagolásánál (ekkor — azaz 1264–1265-ben — történt); a nagykötőjelet a magyar helyesírási szabályzat 264. pontjában, míg a kötőjelet a 263. pontjában meghatározott helyeken alkalmazzuk.

A főszövegben kerülje a közismert rövidítéseket (pl., ti., ill.), ezeket írja ki teljes alakjukban (például, illetve, tudniillik), ám a jegyzetekben szerepelhetnek rövidítve is. Dátumok esetén a hónapneveket a főszövegben teljes, a jegyzetekben (kivéve napilapok dátumozását) rövidített alakban kérjük.

A személynevek között a nagykötőjelet betűközzel, városok esetében szorosan, azaz betűköz nélkül helyezzük el.


Például: Kovács Tibor – Lengyel János, de Wien–Köln–Bonn

 

Idegen nyelvű szöveget magyarra fordítva közlünk; mindkét nyelven csak eltérő értelmezés esetén.

 

 

2.2.Ábrák és grafikonok szerkesztése

 

Az ábrákat, grafikonokat a kézirat megfelelő helyére beillesztve, középre igazítva, illetve külön file-ban, szerkeszthető formátumban is kérjük (excel fájl), azaz a táblázat ne legyen képformátumú. A táblázatokat, ábrákat és képeket címmel kell ellátni és folyamatos sorszámozást kapjanak. Ábrához, képhez, táblázathoz, grafikonhoz tartozó forrást közvetlenül alatta „Forrás: xxxxxx” kell feltüntetni. A táblázatok nem tartalmazhatnak lábjegyzeteket. Az illusztrációs anyagokat fekete-fehér változatban kérjük leadni.

 

2.3.Hivatkozások szerkesztési előírásai

 

2.3.1.      Szerzőség

 

 

A jegyzetekben csak a szerzők nevét kurziváljuk (a hozzá szorosan tapadó :-tal együtt, például Kovács Pál:), a szerkesztőkét, összeállítókét, valamint a címet nem! Használja a: szerk., vál., jegyz., összeáll., s. a. r. rövidítéseket.

 

A kötet címét vagy az írást közlő folyóiratét is normál karakterekkel írja. A szerkesztő neve a cím után kerüljön, ne elé.

 

Például: Esztergomi érsekek 1001–2003. Szerk. Beke Margit. Bp. 2003.

 

A szerző/szerkesztő teljes nevét adja meg, ne csak a keresztnév kezdőbetűjét. Ha a hivatkozott munka címlapján rövidítve szerepel a keresztnév, [ ]-et alkalmazva egészítse ki (amennyiben ez lehetséges). Ha háromnál több szerzője/szerkesztője van egy műnek, akkor az első név feltüntetése után az „et al.” következzék.
Ha a kiadás helye, éve nem szerepel a címlapon, akkor H. n., illetve É. n., illetve H. é. n. szerepeljen, ám ha valamelyik adat kideríthető, akkor az [kapcsos zárójelben] szerepeljen.

 

Például: H.n.[Bp.] 1938., vagy: Bp. é.n. [1938.], vagy: H.é.n. [Bp. 1938.]

 

Idegen nyelvű könyv esetében az első hivatkozásnál az adott nyelvnek megfelelő módon szerepeljen a név, a további hivatkozások esetében a vezetéknév kerüljön előre, majd egy vessző után a keresztnév kezdőbetűje. Ezt alkalmazza magyar szerzők idegen nyelvű publikációi esetében is.

 

Például: Albert Derolez: The Palaeography of Gothic Manuscript Books. From the Twelfth to the Early Sixteenth Century. Cambridge 2004. 107. [= első hivatkozás]; Derolez, A.: The Palaeography i. m. 65. [= második hivatkozás].

 

2.3.2.      Hivatkozás önállóan megjelent művekre

 

Adja meg a hivatkozott munka alcímét is.

Könyvek esetében adja meg a sorozatcímet is (ha van), a címet követően zárójelben; s ha a sorozat egyes köteteit sorszámmal is elláták, akkor azt is.

 

Például: Wertner Mór: Az Árpádok családi története. (Történeti nép- és földrajzi könyvtár 51.) Nagybecskerek 1892.

Többkötetes munka esetén a kötetek száma a cím után közvetlenül (de kötet vagy köt. szó nélkül), majd a kiadás adatai után következik az éppen hivatkozott kötet és oldalszám.

 

Például: Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt. I–II. Bp. 1899. II. 301–303.

 

Az első hivatkozásnál a munka teljes bibliográfiai leírását adja meg.

 

Berlász Jenő: A Thurzó-birtokok a XVII. sz. első harmadában különös tekintettel a jobbágyság gazdasági helyzetére. (Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez 11.) Bp. 1936. 54.

 

 A másodiktól kezdve a szerző vezetékneve és keresztneve kezdőbetűje után a cím jellemző részlete következzék, valamint az „i. m.” utalás, majd a lapszám. Esetünkben: Berlász J.: A Thurzó-birtokok i. m. 54. Az első hivatkozásnál szükségtelen a következő utalás: „továbbiakban:”.

 

A kiadóra nem kell hivatkozni, ha valamilyen különös indokból mégis megteszi, akkor előbb szerepeljen a kiadó, s utána a kiadás helye.
Például: Kristó Gyula: A feudális széttagolódás Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Bp. 1979. 54.

 

2.3.3. Tanulmánykötetekben megjelent munkák hivatkozása

Tanulmánykötetben
(s hasonló kiadványokban) megjelent munka esetén a szerző és a cím után In: következik, majd a kötet címe, szerkesztője, a kiadás adatai, végül a hivatkozott lapszám.

 

Például:
Székely György: Fények és árnyak a 17. századi lengyel városfejlődésben. In: R. Várkonyi Ágnes emlékkönyv születésének 70. évfordulója ünnepére. Szerk. Tusor Péter. Bp. 1998. 388–398.; Zaicz Gábor: Hunfalvy Pál és a „Magyar Nyelvészet”. In: Geotudományok. A Miskolci Egyetem Közleménye (A sorozat, Bányászat 61.) Miskolc 2001. 31.

 

2.3.4.      Folyóiratokban, napilapokban megjelent művek hivatkozása

Folyóiratban megjelent írás idézése esetén a szerző és a cím után a folyóirat neve, az évfolyam száma, zárójelben a megjelenés éve majd az oldalszám következzék.

 

Például: Szily Kálmán: Hunfalvy Pál emlékezete. Magyar Nyelv 6. (1910) 1–12.

 

Az oldalszámok közé szorosan illesztjük a tól-ig nagykötőjelet, dátumok éveinél is.

Például: 1848–1849., de július 5 – augusztus 2. között.

 

Azon folyóiratok esetében, amelyek egy évfolyamon belül újrakezdik az egyes számok lapjainak számozását, a megjelenés éve után legyen a lapszám és a sz. rövidítés, ezt kövesse az oldalszám.

 

Például: Jakó Zsigmond: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület. História 13. (1991) 2–3. sz. 56–58.

 

Ahol folyamatos a lapszámozás egy évfolyamon belül, ott a folyóirat neve után az évfolyam száma következzék, ponttal a végén, majd zárójelben az évszám – lapszám feltüntetése nélkül, végül az oldalszám.

 

Például:

Br. Eötvös L[oránd] gyászjelentése. Ethnographia 2. (1891) 377.; Ember Győző: A Magyar Történelmi Társulat száz éve. Századok 101. (1967) 1150.

 

Ha napilapban megjelent anyagra hivatkozik, akkor a napilap neve után vessző álljon, majd a pontos dátum (év, hónap, nap). A hónapot betűvel, rövidítés nélkül írja.


Például:  Magyar Gazda, 1848. március 26; Világ, 1926. február 5.

 
Amennyiben egy nap több kiadása is volt a napilapnak, akkor azt is fel kell tüntetni.


 Például: Nemzet, 1885. május 26. (reggeli kiadás); Pesti Napló, 1858. július 16. (esti kiadás)

2.3.5. Egyéb, lábjegyzetre vonatkozó szabályok

 

A lábjegyzetben kizárólag a hivatkozott munka szerzőjének nevénél használunk kurziválást, más esetben nem. A forrásból származó idézetet sem kell így kiemelni, még idegen nyelven sem. A forrásból származó idézet után nagykötőjel következik, majd az idézet lelőhelye.


Például: idézet szövege – ÁÚO VIII. 196–197.

 

A hivatkozást és az ahhoz fűzött magyarázó megjegyzést nagykötőjel válassza el egymástól. Például: 1299: CDCr VII. 351. – Az oklevél nem sokkal III. András halála után készített hamisítvány, l. RA 4260. sz.

 

2.3.6.      Forráskiadványok, levéltári jelzetek feltüntetése

Levéltári-, kézirattári forráskiadványok esetében a szokásos — a címből összeállított — betűcsoport szerepeljen, amelyre az első hivatkozásnál (a továbbiakban: xxxxxxxx) megjegyzés hívja fel a figyelmet.

Például:
Árpádkori új okmánytár I–XII. Közzé teszi Wenzel Gusztáv. Pest–Bp. 1860–1874. (a továbbiakban: ÁÚO), IV. 40.

Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL), P 21 Családok, személyek, testületek és egyesületek iratai, Családi fondok, levéltárak, A Barkóczy család iratai,  A család által rendezett iratok (a továbbiakban: P 21), Nr. 184.

Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL), O 56 Bírósági levéltárak, Kúriai levéltár, Királyi Kúria, Személyzeti, ügyviteli vegyes iratok 17241861. (a továbbiakban: O 56), 1/a cs.

A külföldi levéltári jelzetek esetében például: Österreichisches Staatsarchiv, Allgemeines Verwaltungsarchiv, Finanz- und Hofkammerarchiv, (a továbbiakban: ÖStA AVA FHKA) - a rövidítések között nincs vessző.

 

A DL és DF számokat (ha négynél több számból állnak, hármasával kérjük tagolni, s minden esetben pontot kell tenni a végére. Például: DL 4356., DL 56 789., DF 234 567. DL és DF-re történő hivatkozás esetén szükségtelen megadni az eredeti levéltári fondot és az azon belüli jelzetet („régi jelzet”).

Oldalszámok után minden esetben kérünk pontot tenni, ha felsorolásban szerepel, akkor is. Például: Cat. font. I. 207., 591., II. 1148., III. 2634.

 

2.3.7.      Idézetek alkalmazása

 

Ha idézeten belül kell idézőjelet használnia, azt így tegye: „A »Magyar Történelmi

Társulat« által elfogadva és helytörténetíróink figyelmébe ajánlva.” Ha töredékesen idézi a szöveget, akkor […] jelet használja a hiányzó, kihagyott részek jelölésére. Ha az idézet eleje és vége hiányzik, ott nincs szükség a […] alkalmazására.

 

2.3.8.      Internetes hivatkozások

Internetről letöltött anyagok esetén adja meg zárójelben a honlap pontos címét és a letöltés dátumát, így: (www.szazadok.hu/tanulmany/tothbela, letöltés 2006. aug. 30.), tehát a hónap nevét rövidítve.

Kettős hivatkozásra nincs szükség, akkor sem, ha interneten és nyomtatott változatban is megtalálható a forrás. Ha a pontos oldalszám megállapítható, akkor azt hivatkozza, az internetes linket ne közölje. Törekedjen a pontos oldalszámok megadására.

Gyakran használt rövidítések

Rövidítéseket a jegyzetekben használunk, a főszövegben nem.

idézett mű = i. m.

jegyzet, jegyzetek = jegyz.

folio = fol.

numero = Nr.

pagina = p.

például = pl.

összeállította = összeáll.

recto = r.

sajtó alá rendezte = s. a. r.

szerkesztette = szerk.

tudniillik = ti. (csak lábjegyzetben)

ugyanott = uo.

Ugyanő = (mindig nagybetűvel és kurzívval, mert a szerző nevét helyettesíti, pont viszont nincs utána, mert az „ő” személyes névmásként teljes szó)

úgynevezett = ún.

válogatta = vál.

verso = v.

vesd össze = vö.

 

Nem rövidítjük: lásd.

 

 

A szabályzatot a Századok Szerkesztősége 2016. december 9-én tartott ülésén elfogadta.

Érvényes: 2017. január 1-jétől.

 

Legutóbbi lapszámok
Facebook
Támogatóink
Az adó 1%-ának felajánlása
A Magyar Történelmi Társulat köszönettel fogad minden olyan támogatást, amely hozzásegíti tudományos és ismeretterjesztő céljai megvalósításához (adószám: 19007706-1-44). Ha a Századokat támogatná, akkor a Századok Alapítványt (adószám: 19657985-1-41) tüntesse fel a nyilatkozaton. Köszönjük.