Századok könyvek
A Magyar Történelmi Társulat 2016-ban könyvsorozatot indított Századok könyvek címmel. A sorozatban eddig megjelent művek:
1.
„Atyám megkívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben
(Századok könyvek 1.)
Szerk. Fónagy Zoltán
Budapest, 2016.
Röviden a kötetről:
„Mi hát az idő? Ha senki sem kérdezi, tudom; ha kérdik tőlem, s meg akarom magyarázni, nem tudom.” A Szent Ágoston Vallomásaiban olvasható aforizma 16 évszázad alatt semmit sem veszített szellemességéből.
Hiába produkált hatalmas mennyiségű kutatási eredményt a természet- és társadalomtudományok több ága az idővel kapcsolatban, a köznapi gondolkodás számára alig vált megfoghatóbbá a mindennapokban folyamatosan érzékelt, mégis absztraktnak maradó fogalom. A történettudomány számára az idő központi kategória. A történeti elbeszélés írója és olvasója folyamatosan időpontokat és időtartamokat társít a múltbeli eseményekhez, illetve folyamatokhoz. Ugyanakkor
a történész csak a legritkább esetben fordít figyelmet erre a fontos „munkaeszközre”; az idő fogalmát adottnak, magától értetődőnek, állandónak tekinti, amely külön reflexiót nem is igényel. A legutóbbi évtizedekben ez a helyzet változóban van: az idő számontartásával foglalkozó történeti segédtudomány, a kronológia után a történetfilozófia mellett a társadalomtörténet is felfedezte az időt mint önálló kutatási tárgyat. Könyvünk, amely az időhöz való viszony történetével foglalkozó tanulmányokat tartalmaz, egyúttal az első kötete a Magyar Történelmi Társulat új sorozatának. A Társulat a jövő évben, 2017-ben fennállásának 150. évfordulóját ünnepli – a sorozat elindítása része az évfordulóhoz kapcsolódó megújulásnak.
A könyv ide kattintva linken elérhető, kereshető és letölthető.
2.
„Kedves Lajosom!” Csánki Dezső levelei Thallóczy Lajoshoz, 1879–1916
(Századok könyvek 2.)
A leveleket sajtó alá rendezte, a bevezetőt írta és a névmutatót összeállította: Reisz T. Csaba
Budapest, 2017.
Röviden a kötetről:
Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára őrzi Thallóczy Lajos hagyatékát, amelyben a családjára és személyére vonatkozó hivatalos iratok mellett 1124 személy hozzá intézett levelei találhatók, közel 9000 dokumentum. Thallóczy Lajos (1857–1916) tudományos szakember: levéltáros, történész, akadémikus, az állami közigazgatás tagja, diplomata, magas rangú állami tisztviselő volt; bohém magánélete és baráti köre is a sokszínű emberek sorába emelte őt. Csánki Dezső (1857–1933) történész, levéltáros és akadémikus munkás életének szinte teljességét az Országos Levéltárban töltötte, és fizetés nélküli gyakornokból (1881) végül az intézmény vezetője (1912–1932) lett. Az ő országos főlevéltárnoki, majd főigazgatói működése alatt készült el az első, eredetileg is levéltári szempontok szerint és célokra emelt épület, és ekkor került a kezdet kezdetétől a belügyminisztérium fennhatósága alatt működő intézmény a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz. Csánkinak meghatározó szerepe volt a levéltár első kulturális évtizedének történéseiben. E két személy nemcsak pályatárs, de személyes és családi jó barát is volt – így Csánki Dénest (1885–1972) közös fiuknak tekintették és segítették szakmai előmenetelében. E szoros bizalmi viszony Csánkinak Thallóczyhoz intézett – jelentős forrásértékű – leveleiben is hűen tükröződik: családi ügyeiről, történettudományi (forráskiadási) kérdésekről, a levéltárak, valamint a Magyar Történelmi Társulat ügyeiről is beszámolt.
A könyv ide kattintva linken elérhető, kereshető és letölthető.
3.
Hét társulati elnök
(Századok könyvek 3.)
Szerk. Szilágyi Adrienn
Budapest, 2018.
Röviden a kötetről:
A Magyar Történelmi Társulat 150 éves fennállását a Magyar Tudományos Akadémián ünnepelte 2017. december 6-án tartott A Magyar Történelmi Társulat szerepe a tudományirányításban. Hét társulati elnök című konferencia keretében. Jelen tanulmánykötet ezen a rendezvényen elhangzott előadások tanulmánnyá érlelt változatait tartalmazza.
A kötet szerzői hét emblematikus társulati elnök személyiségét, történelmi gondolkodását, tudományszervezői munkásságát járják körbe, valamint a Társulat élén eltöltött időszakokat értékelik.
Egyed Ákos Mikó Imre elnökké választásának körülményeit, lehetséges okait, a Társulat életében betöltött szerepét mutatja be. László Andor történelmi beszédein és írásain keresztül ismerteti Szécsen Antal egykori konzervatív politikus és társulati elnök történelemszemléletét. Ress Imre Thallóczy Lajos korszakváltást előkészítő, 1913 és 1916 közötti rövid elnökségi időszakát vizsgálja. Törő László Dávid a magyar történetírás konfliktusait ábrázolja Eckhart Ferenc társulati elnökségének idején. Ujváry Gábor Klebelsberg Kuno elnökségi
idejét a Társulat reneszánszának és legnagyobb virágzásának korszakaként eleveníti meg. Baráth Katalin Andics Erzsébet életútjából villant fel jeleneteket, miközben történetírói és tudományszervezői munkásságát a diktatúra kontextusában helyezi el. Végül Rácz György a „szürke eminenciás”, Ember Győző tudományszervező
tevékenységét vázolja akadémiai, társulati és levéltári pályafutásán
keresztül.
A tanulmánykötet továbbá több olyan forrást (peranyagot, cenzúrázott tanulmányrészleteket, kiemelkedő beszédeket) közöl, amelyek még inkább közelebb hozzák az egykori elnökök személyét és társulati munkáját.
A könyv ide kattintva linken elérhető, kereshető és letölthető.
4.
„Barátok vagyunk, nem ellenfelek”
László Gyula és Györffy György kapcsolata írott és fényképes dokumentumok alapján
(Századok könyvek 4.)
Sajtó alá rendezte, az előszót és a bevezető tanulmányt írta, az illusztrációkat és a személynévmutatót összeállította
Szentpéteri József
Budapest, 2019.
Egy mondat – két magyar tudós személyiségkülönös szakmai barátságáról:
A két nemzetközi hírű társadalomtudós, László Gyula régész-képzőművész (1910–1998) és Györffy György történész (1917–2000) több tízezer oldalnyi hagyatékából kiválasztott mintegy hatvan, többségében közöletlen dokumentum jól reprezentálja azt a kapcsolatrendszert, amely átfogja és bemutatja a Kárpát-medencében ezeregyszáz évvel korábban megtelepedett magyar nép huszadik századi históriáját – különös tekintettel az általuk személyesen átélt történelemre; s nem mellesleg a jövőnkre nézve is számos megfontolandó tanulsággal szolgál.
A könyv ide kattintva linken elérhető, kereshető és letölthető
5.
C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora
A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562)
(Századok könyvek 5.)
Budapest, 2020
Röviden a kötetről:
A késő középkori és kora újkori politika- és jogtörténet egyik kiemelt figyelmet élvező eleme az 1486. évi nádori cikkelyekként ismert határozatgyűjtemény. A kutatás régtől fogva ezekből igyekszik levezetni, ezek segítségével kívánja megmagyarázni a nádori jogkör változásait. Az artikulusok komoly szerepet kaptak az 1526. augusztus 29-i mohácsi csatavesztés utáni kettős királyválasztás és -koronázás jogi legitimációja, illetve a Nádasdi Tamás nádor kinevezése körül kibontakozott tudományos vitában is: a korábbi szerzők felrótták I. Ferdinánd királynak, illetve utódainak, hogy – többek között – sem külföldi távollétük idején saját helyettesítésük, sem az országban állomásozó seregek főkapitányi tisztségének betöltése terén nem vették figyelembe a cikkelyek rendelkezéseit. Munkám azt mutatja be, hogy a nádori cikkelyek szövege valójában 1526 után keletkezett. Az első fejezet a középkori nádorok hivatalba lépésének módját és körülményeit, személyük vizsgálatát, a második fejezet az 1526 előtti királyhelyettesítések és helytartó-kinevezések időpontjait és politikatörténeti hátterét tartalmazza. A harmadik fejezet ezek eredményeinek fényében a cikkelyek tartalmi elemzését nyújtja egy eddig ismeretlen, egykor Nádasdi Tamás nádor birtokában lévő példány alapján.
A könyv ide kattintva linken elérhető, kereshető és letölthető
6.
Összeesküvési teóriák a magyar történelemben
(Századok könyvek 6.)
Szerk. Hermann Róbert
Budapest, 2022
Röviden a kötetről:
Vajon Mátyás király halálában felesége, Beatrix is szerepet játszott?
Szapolyai vajda szándékosan „késett el” a mohácsi csatából?
Lehet, hogy mégsem II. Lajost temették el Székesfehérváron, hanem valaki mást?
Igaz, hogy a Habsburgok „ármánykodása” révén Görgei Artúrt gyermekkorában lecserélték egy kémre?
Teleki Pál nem is öngyilkos lett 1941-ben, hanem megölték, majd megrendezték a helyszínt?
Sőt, Teleki László és Széchenyi István halálánál is rejtegetik az igazságot?
Kérdések, melyekre teljes meggyőződéssel sokan igennel válaszolnak, és „valóságfeltáró” művek is napvilágot láttak róluk. A konteók népszerűsége az internet korában is nőtt, hiába ellenőrizhető már annyi minden egy kattintással. Honnan a siker? Az összeesküvéselméletek fontos építőköve a „tudományos bizonytalanság”, ha az akadémikus szakmában sincs konszenzus, vagy nem megfelelően tálalják az új eredményeket. Kell egy különös és megfejtésre váró forrás is, amely eltűnik, és utána keresni kell, akár évszázadokig.
Mivel általában csak egyetlen félreértelmezhető leírás marad ránk, a fantáziálgatást nem befolyásolhatja a valódi szöveg. Jelen kötet rangos történész, hadtörténész szerzői nem könnyű feladatra vállalkoztak: eseményeket, helyszíneket, „bizonyító” műveket tételesen, tudományos alapossággal megvizsgálnak, hiteles történelmi adatokat használva. Még a legképtelenebb állításokat is górcső alá veszik, hogy megnyugtató választ kapjunk a fentebb felvetett kérdésekre.
7.
„Megint ’s megint – szünetlen” - Egy újabb Széchenyi-évforduló termése
(Századok könyvek 7.)
Szerk. Dobszay Tamás
Budapest, 2022.
Röviden a kötetről:
A Magyar Történelmi Társulat és az Akadémia Történettudományi Bizottsága 2021 őszén Széchenyi István születésének 230. évfordulóján megemlékező konferenciát rendezett „a legnagyobb magyar” szellemi örökségének tiszteletére. Az évforduló alkalmat adott arra, hogyáttekintsük, hol is tart a Széchenyi-kutatás, az életmű vizsgálatában milyen új eredmények születtek az utóbbi években, és mely területeken
milyen kutatások folynak.
A konferencia előadásai és jelen kötetünknek azok nyomán született tanulmányai témáik alapján két nagyobb egységbe rendeződtek. Az első egység dolgozatai Széchenyi személyes dokumentumainak kiadása és mélyelemzése eredményeiről adnak képet. „A legnagyobb magyar” levelezése és naplója, azok tüzetes elemzése a magánember vívódó egyéniségének értelmezéséhez, kapcsolatai jellegének megértéséhez visz közelebb. Kötetünk második egységének tanulmányai Széchenyi közéleti tevékenységét, reformprogramját, nemzeti közösségével és rangtársaival való politikai kapcsolatait vizsgálják, kitérnek nemcsak a reformkorban, hanem az első felelős minisztériumban és a döblingi visszavonultságában töltött időszakra is. Előadóink és szerzőink a tudományos közösség számos intézményét képviselik, az akadémiai-egyetemi és más intézmények munkatársainak részvétele mutatja a vizsgálatok sokszínűségét, jelzi Széchenyi munkásságának és személyiségének máig inspiráló hatását.
 |
|
 |
 |
 |
 |
 |
|