Szerzőinknek
Tisztelt Szerzőink!
Kérjük, hogy kéziratuk benyújtásakor a Századok szerkesztési irányelvei és közlési szabályzata előírásait szíveskedjenek követni, különösen ügyelve a terjedelmi elvárásokra. Annak érdekében, hogy minél többen publikálhassanak lapunkban, a tanulmányok terjedelmi felső határát 2 ívben (80 ezer összleütés - lábjegyzetekkel, szóközökkel együtt - kérjük feltétlenül így végezze el a számolást!) szabtuk meg. Amennyiben a kézirat hossza meghaladja ezt, kérjük, már leadás előtt feltétlenül keresse meg szerkesztőségünket!
A SZÁZADOK SZERKESZTÉSI IRÁNYELVEI ÉS KÖZLÉSI SZABÁLYZATA
A Századok a Magyar Történelmi Társulat szakmai lapja, amely évente hat alkalommal (kéthavonta) jelenik meg.
A Századokban megjelenő kéziratok formai követelményeit jelen dokumentum határozza meg.
A kézirat benyújtásának feltétele, hogy a dolgozatot korábban még nem publikálták (kivéve előadás-kivonat vagy PhD-tézis, MTA doktori tézisek formájában).
A folyóiratban közölt tanulmányokhoz kapcsolódóan a folyóirat közread történeti forrásokat, azonban a Századok alapjában véve nem vállalkozik forrásközlemények és adattárak publikálására.
A lap kizárólag magyar nyelven publikál írásokat. Fontos cél a magyar nyelv művelése tudományos nyelvként, ezért a szerkesztőség kerülendőnek tartja az átvett, idegen nyelvű szakkifejezések, fordulatok indokolatlan használatát.
A Századok csak indokolt esetben közöl illusztrációkat, a táblázatoknak és ábráknak a számát a szerkesztőség korlátozhatja. A közölni kívánt mindennemű illusztráció (kép, táblázat, térkép, grafikon stb.) jogtiszta, nyomdai minőségben való leadásáért a szerző felel.
A folyóirat számainak teljes tartalma az azt követő szám megjelenésekor (tehát két hónap elteltével) on-line is publikálásra kerül a lap honlapján. Ezt követően a szerzők a szerzői különnyomatokat pdf formájában szabadon terjeszthetik, megoszthatják.
1.1.A kéziratok befogadása
A benyújtott kéziratok elbírálásának és elfogadásának, illetve megjelentetési időhöz kötésének joga a szerkesztőséget illeti meg. A kéziratok közlési formátumát szigorúan ellenőrizzük, és csak a minden tekintetben megfelelőket fogadjuk el. Az előírásnak nem megfelelő anyagokat szerzőinknek visszaadjuk, hogy a hiányosságokat pótolhassák.
Nem megfelelően kidolgozott, tematikailag nem a lap profiljába illeszkedő, nem értelmezhető szerkezetű kéziratokat a szerkesztőség nem fogad el és erről értesíti a szerzőt.
A kéziratok beérkezéséről szerkesztőségünk minden esetben visszajelez, ha nem kap értesítést, kérjük, feltétlenül érdeklődjön.
1.2.A kéziratok beküldési tudnivalói
A kéziratokat elektronikus formában, mellékletként kérjük beküldeni a szerkesztoseg@szazadok.hu szerkesztőségi e-mail címre. A kéziratokat magyar nyelven várjuk, a szöveg megalkotásánál mindig A magyar helyesírás szabályainak legújabb kiadása irányadó. (Lábjegyzetben és szöveg közben előforduló idegen nyelvű idézetek, címek, nevek helyesírására az adott nyelven különösen ügyeljen).
Ha a képek, ábrák mérete miatt a kézirat terjedelme meghaladja az e-mailen küldhető méretet, akkor valamelyik file-küldő web-alkalmazást javasoljuk használni. A kéziratokat .doc vagy .docx, illetve .rtf kiterjesztésben tudjuk elfogadni.
1.3.A kéziratok terjedelme, tagolása
A kéziratok terjedelme – a lábjegyzeteket, ábrákat, képeket, táblázatokat is beleértve – általánosságban, egyedi esetektől eltekintve – nem haladhatja meg összesen a 2 szerzői ívet (1 ív =40.000 leütés). (Gyakorlati tanács: a terjedelem megállapításánál feltétlenül használja a word dokumentumnál a „Szavak száma ‒ szövegdobozokkal, lábjegyzetekkel és végjegyzetekkel” funkciót bekapcsolva! Így tudja leolvasni a „Karakterek száma szóközökkel" sornál a valós összleütés-számot.) A megadott terjedelemnél hosszabb kéziratok esetében szükséges egyeztetni a felelős szerkesztővel, a szerkesztőség kérheti a terjedelem csökkentését.
A Századok formátumában (B5 méret) a megfelelő nyomdai megjelenítés érdekében különösen ügyelni kell a lábjegyzetek és a főszöveg mennyiségi arányára. Ez egy kéziratban átlagosan 70% ‒ 30% a főszöveg javára. Lábjegyzetben csak a legfontosabb irodalmat tüntesse fel, kerülje a hosszú idézeteket, a túlzottan hosszú magyarázatokat. A kéziratok világos szerkezetére minden esetben törekedni kell, a tagolásnál maximum két címmélységet használjon. A beadott kéziratnak tartalmaznia kell címet, melynek terjedelme nem haladhatja meg szóközökkel a 100 karaktert. A megadott terjedelemnél hosszabb címek esetén a szerkesztők fenntartják a jogot a cím módosítására. Alcím megadása lehetséges, szóközökkel max. 150 karakter hosszban.
Amennyiben a recenziós rovatba küld írást, úgy annak terjedelme ne haladja meg (szóközökkel együtt) a 12 000 leütést és ne tartalmazzon lábjegyzetet! Az ennél hosszabb terjedelmű recenziót szerzőinknek visszaadjuk rövidítési kérésünkkel. Az ismertetett mű kiadási dátuma ne legyen két évnél korábbia megírás időpontjához képest. (Ha nem a legfrissebb szakirodalomból szeretne választani, akkor előzetesen egyeztessen a szerkesztőséggel!) Amennyiben tartalomra hivatkozik, vagy pontosan idéz a bemutatott kötetből, úgy kérjük, a szövegrész mögött zárójelben feltétlenül jelölje meg azt az oldalszámot [így: (89.)], ahol az idézet vagy információ található.
A Századok recenziós rovatába a választott kötetről nem tartalmi kivonatokat vagy ismertetéseket várunk: a benyújtott szövegnek, amely ne legyen terjengős és túlzottan részletező, kritikailag kell értékelnie a recenzált munkát. A recenziónak egyértelműen kell kifejeznie írója egyetértését vagy ellenvéleményét a szöveg főbb megállapításaira, módszertani elveire, struktúrájára, illetve a felhasznált szakirodalomra és a forrásbázisra vonatkozóan. Kérjük szerzőinket, emeljék ki, hogy az elemzett munka mennyiben javította/befolyásolta tárgyának jobb megértését, miben hozott újat az eddigi ismertekhez képest. Kérjük, mellőzzék a személyeskedő, bántó, egyoldalú megjegyzéseket.
1.4.A kézirat egyéb tartozékai
A leadott munkákat kérjük egy 400‒900 karakteres tartalmi összefoglalóval ellátni. Ezek az összefoglalók angol nyelven a dolgozat végén jelennek meg (Summary). A fordításról a szerkesztőség gondoskodik, de előzetes egyeztetést követően szerzőink is elkészíthetik azt. A rezümék célja a nagyon tömör összefoglalás és idegen nyelvű figyelemfelhívás, ezért összeállításakor érdemes a legfontosabb keresési kulcsszavakat belefoglalni a szövegbe, valamint azokat a rezümé végén külön felsorolásban is megadni.
Ugyanígy tartozéka egy-egy leadott kéziratnak a szerzői adatok összesítése, melynek az alábbiakat kell tartalmaznia:
- név
- tudományos fokozat (PhD, kandidátus, az MTA doktora, az MTA levelező tagja, az MTA rendes tagja. A bölcsészdoktori – dr. – címet nem kell feltüntetni).
- beosztás (pl. egyetemi tanársegéd/adjunktus/docens/tanár, tudományos segéd/fő/munkatárs, kutatócsoport-vezető, [fő]levéltáros, főigazgató stb.)
- munkahely (pontos megnevezéssel és székhellyel zárójelben, például: ELTE BTK Történeti Intézet, Budapest). Csak egy munkahely megnevezésére van lehetőség.
- e-mail elérhetőség (opcionális)
1.5.A korrektúra
A beküldött cikket a Századok szakszerkesztője a szerzővel egyeztetve tartalmilag és formailag javítja, véglegesíti. Ezt követően a cikk tördelésre kerül, és pdf formátumban a szerző korrektúrára megkapja. A tördelt változatban kizárólag apróbb (elválasztás, 1-2 szócsere, téves kereszthivatkozások javítása stb.) módosításokra van már csak lehetőség.
A szerkesztői-szerzői egyeztetések valamennyi fázisa elektronikus úton zajlik.
1.6.A megjelent tanulmány
A tanulmányokról és cikkekről papír különlenyomatot nem készíttetünk. Szerzőink pdf-ben kapják meg cikküket megjelenés után, amelyet a teljes számnak a folyóirat honlapján való megjelenése után (két hónappal a nyomdai megjelenés után) a szerzők szabadon felhasználhatnak. A szerzők egy nyomtatott tiszteletpéldányt is kapnak a megjelent számból, melyet személyesen vehetnek át a szerkesztőségben. A tiszteletpéldányokat postára adni nem áll módunkban.
Lehetőséget adunk szerzőinknek arra, hogy — a Századok nyomtatott számában hely- és pénzhiány miatt nem közölt (akár színes) — mellékleteket honlapunkon (www.szazadok.hu) megjelentessék. Ugyancsak módjuk van arra is, hogy dokumentumokat, új forrásokat itt közöljenek.
2.1.A szöveg formázása
A Századokban nem közlünk irodalomjegyzéket, ezért a hivatkozásokat lábjegyzetekben helyezze el, ügyelve a főszöveg/lábjegyzet fent említett (70‒30%) összarányára. A szöveget balra zártan írja, és a kurziválás, valamint jegyzetszám-emelés kivételével ne formázza.
Az írásjelek a szövegben a szóhoz tartoznak, így azokat feltétlenül a jegyzetszámok elé tegye.
Lábjegyzetekben felsorolásnál az egyes tételek elválasztására a pontosvesszőt (;) használja.
Például: 1868. évi XLI. tc. 3. §.; 1937. évi XIX. tc.
A kéziratban az évszázadokat — idézetek, tanulmány- és könyvcímek eredeti előfordulásának kivételével — arab számmal tüntesse fel.
A kiemelendő szövegnél a szerző használhatja a kurziválási lehetőséget, leginkább idegen nyelvű szövegelemeknél, címeknél és idézeteknél.
A főszövegben kerülje a közismert rövidítéseket (pl., ti., ill.), ezeket írja ki teljes alakjukban (például, illetve, tudniillik), ám a jegyzetekben szerepelhetnek (egységesen) rövidítve is. Dátumok esetén a hónapneveket a főszövegben teljes, a jegyzetekben (kivéve napilapok dátumozását) rövidített alakban kérjük.
A személynevek között a nagykötőjelet betűközzel, városok esetében szorosan, azaz betűköz nélkül helyezzük el.
Például: Kovács Tibor – Lengyel János, de Wien–Köln–Bonn
Idegen nyelvű szöveget magyarra fordítva közlünk; mindkét nyelven csak eltérő értelmezés esetén.
2.2.Ábrák és grafikonok szerkesztése
Az ábrákat, grafikonokat a kézirat megfelelő helyére beillesztve kérjük, de külön file-ban, szerkeszthető formátumban is kérjük csatolni (forrás excel fájl), azaz a táblázat ne legyen képformátumú. A táblázatokat, ábrákat és képeket címmel kell ellátni és folyamatos sorszámozást kapjanak. Ábrához, képhez, táblázathoz, grafikonhoz tartozó forrást közvetlenül alatta „Forrás: xxxxxx” kell feltüntetni. A táblázatok nem tartalmazhatnak lábjegyzeteket. Az illusztrációs anyagokat fekete-fehér változatban kérjük. A szerkesztőség képszerkesztést, táblázatok, ábrák készítését nem vállalja. Ezek elkészítéséért, jogtisztaságáért, nyomdai minőségben való előállításáért minden esetben a szerző felel.
A képformátumban lévő illusztrációk esetében az ajánlott technikai paraméterek:
2.3.Hivatkozások szerkesztési előírásai
A jegyzetekben csak a szerzők nevét kurziváljuk (a hozzá szorosan tapadó :-tal együtt, például Kovács Pál:), a szerkesztőkét, összeállítókét, valamint a címet nem! Használja a: szerk., vál., jegyz., összeáll., s. a. r. rövidítéseket.
A kötet címét vagy az írást közlő folyóiratét is normál karakterekkel írja. A szerkesztő neve a cím mögé kerüljön, ne elé.
Például: Esztergomi érsekek 1001–2003. Szerk. Beke Margit. Bp. 2003.
A szerző/szerkesztő teljes nevét adja meg, ne csak a keresztnév kezdőbetűjét. Ha a hivatkozott munka címlapján rövidítve szerepel a keresztnév, [ ]-et alkalmazva egészítse ki (amennyiben ez lehetséges). Ha háromnál több szerzője/szerkesztője van egy műnek, akkor az első név feltüntetése után az „et al.” következzék.
Idegen nyelven megjelent munkák esetében a Szerkesztő(k) szó megjelölését a kötet megjelenésének nyelvén, a nemzetközileg is alkalmazott rövidítési formában tüntesse fel (Ed., Hrsg., Red. stb).
Ha a kiadás helye, éve nem szerepel a címlapon, akkor H. n., illetve É. n., illetve H. é. n. szerepeljen, ám ha valamelyik adat kideríthető, akkor az [kapcsos zárójelben] szerepeljen.
Például: H.n.[Bp.] 1938., vagy: Bp. é.n. [1938.], vagy: H.é.n. [Bp. 1938.]
Idegen nyelvű könyv esetében az első hivatkozásnál az adott nyelvnek megfelelő módon szerepeljen a név, a további hivatkozások esetében a vezetéknév kerüljön előre, majd egy vessző után a keresztnév kezdőbetűje. Ugyanez a helyzet magyar szerzők idegen nyelvű publikációi esetében is.
Például: Albert Derolez: The Palaeography of Gothic Manuscript Books. From the Twelfth to the Early Sixteenth Century. Cambridge 2004. 107. [= első hivatkozás]; Derolez, A.: The Palaeography i. m. 65. [= második hivatkozás].
2.3.1. Hivatkozás önállóan megjelent művekre
Adja meg a hivatkozott munka alcímét is.
Könyvek esetében adja meg a sorozatcímet is (ha van), a címet követően zárójelben; s ha a sorozat egyes köteteit sorszámmal is ellátták, akkor azt is.
Például: Wertner Mór: Az Árpádok családi története. (Történeti nép- és földrajzi könyvtár 51.) Nagybecskerek 1892.
Többkötetes munka esetén a kötetek száma a cím után közvetlenül (de kötet vagy köt. szó nélkül) szerepel, majd a kiadás adatai után következik az éppen hivatkozott kötet és oldalszám.
Például: Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt I–II. Bp. 1899. II. 301–303.
Az első hivatkozásnál a munka teljes bibliográfiai leírását adja meg
Berlász Jenő: A Thurzó-birtokok a XVII. sz. első harmadában különös tekintettel a jobbágyság gazdasági helyzetére. (Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez 11.) Bp. 1936. 54.
A második hivatkozástól kezdve a szerző vezetékneve és keresztnevének kezdőbetűje után a cím jellemző részlete következzék, valamint az „i. m.” utalás, majd a lapszám. Esetünkben: Berlász J.: A Thurzó-birtokok i. m. 54. Az első hivatkozásnál szükségtelen a következő utalás: „továbbiakban:”.
A kiadóra nem kell hivatkozni, ha valamilyen különös indokból mégis megteszi, akkor előbb szerepeljen a kiadó, s utána a kiadás helye.
Például: Kristó Gyula: A feudális széttagolódás Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Bp. 1979. 54.
2.3.3 Tanulmánykötetekben megjelent munkák hivatkozása
Tanulmánykötetben (s hasonló kiadványokban) megjelent munka esetén a szerző és a cím után In: következik, majd a kötet címe, szerkesztője, a kiadás adatai, végül a hivatkozott lapszám.
Például:
Székely György: Fények és árnyak a 17. századi lengyel városfejlődésben. In: R. Várkonyi Ágnes emlékkönyv születésének 70. évfordulója ünnepére. Szerk. Tusor Péter. Bp. 388–398.; Zaicz Gábor: Hunfalvy Pál és a „Magyar Nyelvészet”. In: Geotudományok. A Miskolci Egyetem Közleménye. (A sorozat, Bányászat 61.) Miskolc 2001. 31.
2.3.2. Folyóiratokban, napilapokban megjelent művek hivatkozása
Folyóiratban megjelent írás idézése esetén a szerző és a cím után a folyóirat neve, az évfolyam száma, zárójelben a megjelenés éve majd az oldalszám következzék.
Például: Szily Kálmán: Hunfalvy Pál emlékezete. Magyar Nyelv 6. (1910) 1–12.
Az oldalszámok közé szorosan illesztjük a tól-ig nagykötőjelet, dátumok éveinél is.
Például: 1848–1849., de július 5 – augusztus 2. között.
Azon folyóiratok esetében, amelyek egy évfolyamon belül újrakezdik az egyes számok lapjainak számozását, a megjelenés éve után legyen a lapszám és a sz. rövidítés, ezt kövesse az oldalszám.
Például: Jakó Zsigmond: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület. História 13. (1991) 2–3. sz. 56–58.
Ahol folyamatos a lapszámozás egy évfolyamon belül, ott a folyóirat neve után az évfolyam száma következzék, ponttal a végén, majd zárójelben az évszám – lapszám feltüntetése nélkül, végül az oldalszám.
Például:
Br. Eötvös L[oránd] gyászjelentése. Ethnographia 2. (1891) 377.; Ember Győző: A Magyar Történelmi Társulat száz éve. Századok 101. (1967) 1150.
Ha napilapban megjelent anyagra hivatkozik, akkor az írás szerzőjének (ha feltüntették) neve után az írás címe következzen, majd a napilap neve, utána vessző álljon, majd a pontos dátum (év, hónap, nap). A hónapot betűvel, rövidítés nélkül írja. Ezt kövesse a pontos oldalszám megjelölése.
Például: Magyar Hajnalka: Lehet elviselni. Zalai Hírlap, 2000. július 19. 5.; Lengyel pártmunkásküldöttség érkezett hazánkba. Népszabadság, 1970. július 1. 5.
Amennyiben egy napon belül több kiadása is volt a napilapnak, akkor azt is fel kell tüntetni:
Például: Szerző nélkül: A tud. academia ünnepélyes közgyűlése. Nemzet, 1885. május 26. (reggeli kiadás) 1.
2.3.4. Egyéb, lábjegyzetre vonatkozó szabályok
A lábjegyzetben kizárólag a hivatkozott munka szerzőjének nevénél használunk kurziválást, más esetben nem. A forrásból származó idézetet sem kell így kiemelni, még idegen nyelven sem. A forrásból származó idézet után nagykötőjel következik, majd az idézet lelőhelye.
Például: idézet szövege – ÁÚO VIII. 196–197.
A hivatkozást és az ahhoz fűzött magyarázó megjegyzést nagykötőjel válassza el egymástól. Például: 1299: CDCr VII. 351. – Az oklevél nem sokkal III. András halála után készített hamisítvány, l. RA 4260. sz.
2.3.3. Forráskiadványok, levéltári jelzetek feltüntetése
Levéltári-, kézirattári forráskiadványok esetében a szokásos — a címből összeállított — betűcsoport szerepeljen, amelyre az első hivatkozásnál (a továbbiakban: xxxxxxxx) megjegyzés hívja fel a figyelmet.
Például:
Árpádkori új okmánytár I–XII. Közzé teszi Wenzel Gusztáv. Pest–Bp. 1860–1874. (a továbbiakban: ÁÚO) IV. 40.
Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL), P 21 Családok, személyek, testületek és egyesületek iratai, Családi fondok, levéltárak, A Barkóczy család iratai, A család által rendezett iratok (a továbbiakban: P 21) Nr. 184.
Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL), O 56 Bírósági levéltárak, Kúriai levéltár, Királyi Kúria, Személyzeti, ügyviteli vegyes iratok 1724–1861. (a továbbiakban: O 56) 1/a cs.
A külföldi levéltári jelzetek esetében például: Österreichisches Staatsarchiv, Allgemeines Verwaltungsarchiv, Finanz- und Hofkammerarchiv, (a továbbiakban: ÖStA FHKA) – a rövidítések között nincs vessző.
A DL és DF számokat (ha négynél több számból állnak, hármasával kérjük tagolni, s minden esetben pontot kell tenni a végére. Például: DL 4356., DL 56 789., DF 234 567. DL és DF-re történő hivatkozás esetén szükségtelen megadni az eredeti levéltári fondot és az azon belüli jelzetet („régi jelzet”).
Oldalszámok után minden esetben kérünk pontot tenni, ha felsorolásban szerepel, akkor is. Például: Cat. font. I. 207., 591., II. 1148., III. 2634.
2.3.4. Idézetek alkalmazása
Ha idézeten belül kell idézőjelet használnia, azt így tegye: „A »Magyar Történelmi
Társulat« által elfogadva és helytörténetíróink figyelmébe ajánlva.” Ha töredékesen idézi a szöveget, akkor a […] jelet használja a hiányzó, kihagyott részek jelölésére. Ha az idézet eleje és vége hiányzik, nincs szükség a […] alkalmazására.
2.3.5. Internetes hivatkozások
Internetről letöltött anyagok esetén adja meg a hivatkozott információ pontos elektronikus címét és a letöltés dátumát, így: www.szazadok.hu/szerzoinnek, letöltés 2019. aug. 30., tehát a hónap nevét rövidítve.
A hosszú világhálós hivatkozási címek esetében a lapban egy rövidített, könnyebben beazonosítható linkformát használunk a megjelentetésnél.
Kettős hivatkozásra nincs szükség, akkor sem, ha interneten és nyomtatott változatban is megtalálható a forrás. Ha a pontos oldalszám megállapítható, akkor azt hivatkozza, az internetes linket ne közölje. Törekedjen a pontos oldalszámok megadására.
Napi kommunikációhoz tartozó hivatkozásokat (közösségi oldalak vagy blogok bejegyzéseit) nem közöljük.
Gyakran használt rövidítések
Rövidítéseket a jegyzetekben használunk, a főszövegben nem.
idézett mű = i. m.
jegyzet, jegyzetek = jegyz.
folio = fol.
numero = Nr.
pagina = p.
például = pl.
összeállította = összeáll.
recto = r.
skk. = az adott és az azt követő oldalak
sajtó alá rendezte = s. a. r.
szerkesztette = szerk.
tudniillik = ti. (csak lábjegyzetben)
ugyanott = uo.
Ugyanő: = Uő: (ugyanő ez mindig nagybetűvel és kurzívval, mert a szerző nevét helyettesíti, pont viszont nincs utána, mert az „ő” személyes névmásként teljes szó)
úgynevezett = ún.
válogatta = vál.
verso = v.
vesd össze = vö.
Nem rövidítjük ld.-nek a lásd., hanem kiírjuk: Lásd a …..
Érvényes: 2019. szeptember 6-tól
 |
|
 |
 |
 |
 |