Századok

Szerzőinknek

A SZÁZADOK SZERKESZTÉSI IRÁNYELVEI ÉS KÖZLÉSI SZABÁLYZATA

I. LEGFŐBB TUDNIVALÓK ÉS SZABÁLYOK

1. A Századok elsőközlő folyóirat, már megjelentetett, a nyilvánosság számára már elérhetővé tett szövegeket nem közöl újra. A tanulmány elmélyült alapkutatásokra, széles forrásbázisra épüljön, és új eredményeket tartalmazzon. A leíró helyett értelmezői alapállás, problémaorientált megközelítés jellemezze (adattár helyett érvelő elemzést várunk). A tanulmány terjedelme ne haladja meg a két szerzői ívet (80 000 leütés szóközökkel együtt), ennél hosszabb kézirat esetén egyeztessen a szerkesztőséggel.

2. A Századok recenziós rovatába a választott kötetről nem tartalmi kivonatokat vagy ismertetéseket várunk: a benyújtott szövegnek, amely ne legyen terjengős és túlzottan részletező, kritikailag kell értékelnie a recenzált munkát. A recenziónak egyértelműen kell kifejeznie írója egyetértését vagy ellenvéleményét a szöveg főbb megállapításaira, módszertani elveire, struktúrájára, illetve a felhasznált szakirodalomra és a forrásbázisra vonatkozóan. Kérjük, emelje ki, hogy az elemzett munka mennyiben javította/befolyásolta tárgyának jobb megértését, miben hozott újat az eddigi ismertekhez képest. Kérjük, mellőzze a személyeskedő, bántó, egyoldalú megjegyzéseket. A recenzió terjedelme ne haladja meg (szóközökkel együtt) a 12 000 leütést, és ne tartalmazzon lábjegyzetet! Az ennél hosszabb terjedelmű recenziót szerzőinknek visszaadjuk rövidítési kérésünkkel. Az ismertetett mű kiadási dátuma ne legyen két évnél korábbi a megírás időpontjához képest. (Ha nem a legfrissebb szakirodalomból szeretne választani, akkor előzetesen egyeztessen a szerkesztőséggel!) Amennyiben tartalomra hivatkozik, és pontosan idéz a bemutatott kötetből, kérjük, a szövegrész mögött zárójelben feltétlenül jelölje meg azt az oldalszámot [így: (89.)], ahol az idézet vagy információ található.

3. A kéziratot elektronikus formában kérjük beküldeni a szerkesztoseg@szazadok.hu címre. A szerkesztőség visszajelez, ha nem kap értesítést, kérjük, érdeklődjön.

4. A beküldött, lektoráltatott és végül befogadott szöveget a Századok szakszerkesztője, felelős szerkesztője és olvasószerkesztője a szerzővel egyeztetve tartalmilag és formailag szerkeszti, javítja, véglegesíti. Ezt követően a cikket tördeljük, és pdf formátumban a szerzőnek korrektúrára elküldjük. A tördelt változatban kizárólag apróbb módosításokra (tördelési hiba, elütés, rossz elválasztás javítására, 1‒2 szócserére stb.) van lehetőség. A szerkesztői-szerzői egyeztetések valamennyi fázisa elektronikus úton zajlik.

5. Kérjük,

- tagolja a szöveget fejezetcímekkel, esetleg alfejezetcímekkel, a tagolásnál legfeljebb két címmélységet használjon; a tanulmány nem kezdődhet fejezetcímmel, és kérjük, a fejezeteket ne számozza meg;

- mellőzze a királyi többes használatát!

- figyeljen a főszöveg és a lábjegyzetszekció terjedelmi arányára: legfeljebb 65% ‒ 35% a főszöveg javára;

- kerülje idézet használatát a tanulmány címében;

- kerülje a történeti elbeszélés ívét megakasztó hosszú idézetek közreadását; a Századok nem közöl hosszú forrásszövegeket, forrásközleményeket, adattárakat;

- az idegen nyelvű idézetet magyarra fordítva közölje a főszövegben; indokolt esetben az eredeti is közölhető dőlt formátumban, zárójelben, a fordítás mögött; a fordítás tényét a lábjegyzetben jelezze: [A fordítás a szerző munkája.] Vagy [Saját fordítás ‒ X. Y.] Vagy: [Ez és minden további fordítás a saját munkám. ‒ X. Y.];

- a magyar nyelvű idézetet ne kurziválja: idézőjelek között, álló formátumban szerepeljen; az idegen nyelvű idézet kurziválható;

- a lábjegyzetben elhelyezett idézetet nagykötőjellel kapcsolja a hivatkozáshoz;

- a főszövegben a kurzív formátumot -- tehát -- főként idegen nyelvű szövegelemek (idézetek, fogalmak, de nem intézménynevek!), valamint címek (művek, napilapok stb. címei) esetében használja; a lábjegyzetekben egyedül a szerzői nevet kurziválja a név utáni kettősponttal együtt;

- az évszázadot arab számmal tüntesse fel (kivétel: idézetek, tanulmány- és könyvcímek eredeti verziói);

- a négytagú számokat szóköz nélkül, az öt- vagy annál többtagú számokat szóközökkel (tapadó közzel) tagolja: 1000, 10 000, 100 000;

- kerülje a főszövegben a rövidítéseket (pl., ti., ill., db., kb., Ft, stb.);

- internetes linket akkor tüntessen fel a jegyzetben, ha a hivatkozott munka csak online jelent meg; ha van nyomtatott verzió, arra kell hivatkozni; kettős hivatkozásra (nyomtatott és online is) nincs szükség;

- a lábjegyzetben elhelyezett idézetet és kommentárt nagykötőjellel, a kommentárt esetleg lásddal kapcsolja a hivatkozáshoz;

- amennyiben háromnál több szerzője/szerkesztője van egy műnek, a hivatkozásban az első név után az „et al.” következzék;

- a "lásd", a "közzéteszi" és a "vö." után ne használjon kettőspontot;

- csatoljon a tanulmányhoz egy 500‒1000 karakteres magyar vagy angol nyelvű tartalmi összefoglalót is; ez angol nyelven a dolgozat végén fog megjelenni (Summary); kérjük, az adatait is küldje el (fokozat, munkahely, státusz - lásd a III. pontot a szabályzat végét);

- annak tudomásulvételét, hogy a szerkesztőség korlátozhatja az illusztrációk, táblázatok, ábrák számát; az illusztráció (kép, táblázat, térkép, grafikon stb.) jogtiszta, nyomdai minőségben való leadásáért a szerző felel.

(további kéréseinket a táblázatban és a táblázat alatt találja)

Ha a korábbi számokban látott gyakorlat és az itt közölt közlési szabályzat között eltérést tapasztal, kérjük, a közlési szabályzatot vegye alapul!

II. HIVATKOZÁS FŐBB SZABÁLYAI

Első hivatkozás (első előfordulás)

Második és további hivatkozás

levéltári, kézirattári forrás

- „nagytól kicsi felé haladás" elve; sorrend: levéltár neve/ mozaikszava, a levéltári egység(ek) jelölései (csomó, doboz, tétel stb.), végül az irat címe, keltének helye, ideje (a hónapnév rövidítve!), az irat oldalszáma/folioszáma

- első előfordulásnál teljes leírás, utána rövidítve

- ha nem ismert a keletkezés helye, ideje: H. n., d. n.

- a min. öttagú DL- és DF-számokat hármasával kell tagolni, s a végére pontot kell tenni

- külföldi levéltár nevét, iratfondját az adott ország nyelvén kell közölni, az irat szerepelhet magyarul; a levéltár nevének magyar fordítása is szerepeljen szögletes zárójelben; a fond neve magyarul is feltüntethető zárójelben (utóbbi opcionális)

MNL OL K 59 Külügyminisztérium, Elnöki Osztály 1918–1944 (a továbbiakban: K 59), 51. csomó, 25. tétel. Villani Frigyes követ a magyar külügyminisztériumnak. Párizs, 1929. febr. 18.

Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL), P 659 Teleki család marosvásárhelyi levéltára, Missiles (a továbbiakban: P 659), No. 840/53. fol. 55. Teleki János levele Teleki Mihálynak. Sorostély, 1667. jan. 10.

Magyar Nemzeti Levéltár Pest Vármegyei Levéltára (a továbbiakban: MNL PML), IV.408.b Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánjának iratai, Közigazgatási iratok 1876–1950 (a továbbiakban: IV.408.b), 65206/1944. Csepel szigetről a polgári lakosság kivonása: Hindy altbgy. utasítása Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánjához. Bp., 1944. dec. 7.

Prímási Levéltár (a továbbiakban: PL), II. 11. Archivum ecclesiasticum novum, Mindszenty József egyházkormányzata 1945–1948 (a továbbiakban: II. 11.), 8760/1948. Mindszenty József Grősz Józsefnek. Esztergom, 1948. dec. 22.

Református Egyház Zsinati Levéltára, 44. fond Tisza István iratai 1878–1918 (a továbbiakban: REZsL 44.), 5. doboz, 18. csomó, 27. dokumentum. Tisza István levele ismeretlen személyhez. Geszt, 1913. szept. 18. 1–4. fol.

Serviciul Județean Cluj al Arhivelor Naționale (a továbbiakban: SJAN CJ) [Román Nemzeti Levéltár Kolozs Megyei Levéltára], Fond familial Bánffy. No. 969. fol. 1–2. Bánffy György Bornemissza Annának. Kolozsvár, 1676. jún. 21.

Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL), Diplomatikai Levéltár (a továbbiakban DL) 56 789.

MNL OL K 59, 51. cs. 25. t. Villani Frigyes követ a magyar külügyminisztériumnak. Párizs, 1929. febr. 18.

MNL OL P 659 No. 840/53. fol. 55. Teleki János levele Teleki Mihálynak. Sorostély, 1667. jan. 10.

MNL PML IV.408.b. 65206/1944. Csepel szigetről a polgári lakosság kivonása: Hindy altbgy. utasítása Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánjához. Bp., 1944. dec. 7.

PL II. 11. 8760/1948. Mindszenty József levele Grősz Józsefnek. Esztergom, 1948. dec. 22.

REZsL 44. 5. d. 18. cs. 27. dok. Tisza István levele ismeretlen személyhez. Geszt, 1913. szept. 18. 1–4. fol.

SJAN CJ Fond familial Bánffy. No. 969. fol. 1–2. Bánffy György Bornemissza Annának. Kolozsvár, 1676. jún. 21.

MNL OL DL 56 789.

forrás forráskiadványban

- sorrend: a forrás címe, majd In: befoglaló mű címe, szerkesztője, megjelenés helye, ideje, oldalszám

- bizonyos forráskiadványok esetében is használható a mozaikszavas rövidítés (az első előfordulásnál jelezni kell: „a továbbiakban: ABC").

- oldalszámok után mindig legyen pont

Vita et miracula S. Cunegundis. Ed. Georgius Waitz. In: Annales, chronica et historiae aevi Carolini et Saxonici. Ed. Georgius Heinricus Pertz. (MGH SS 4.) Hannover 1841. 821–822.

Legenda S. Emerici Ducis. In: Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum I–II. Ed. Emericus Szentpétery. Bp. 1937–1938. (a továbbiakban: SRH) II. 449–450.

Tisza István levele Mețianu János görögkeleti érsek-metropolitának, 1914. szept. 22. In: Gróf Tisza István összes munkái II. Bp. 1924. 501A. sz. 275.

1256: Árpádkori új okmánytár I–XII. Közzéteszi Wenzel Gusztáv. Pest–Bp. 1860–1874. (a továbbiakban: ÁÚO) III. 159–161.

Vita et miracula S. Cunegundi i. m. 821–822.

Legenda S. Emerici Ducis i. m. 449–450.

Tisza István levele i. m. 275.

1256: ÁÚO III. 159–161.

önálló kötet (monográfia, tanulmánykötet)

- sorrend: szerzői név, cím, sorozat (ha van), megjelenés helye, éve, oldalszám

- szerzői név: kurzív formátumú

- oldalszámok után mindig legyen pont

- a szerzői név a második előfordulástól kezdve rövidítve szerepeljen (pl. Engel P.; Derolez, A.)

- a sorozat feltüntetése kötelező

- nem kell a kiadót feltüntetni

- többszerzős munka esetében a szerzői nevek között szóköz és nagykötőjel szerepeljen; több kiadási hely esetén viszont nem kell szóköz

- egy tanulmánykötet egészére való hivatkozás esetében a második előfordulástól kezdve csak a címet (és i. m.) kell feltüntetni

Engel Pál: Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a Zsigmond-korban, 1387–1437. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 83.) Bp. 1977. 78.

Albert Derolez: The Palaeography of Gothic Manuscript Books. From the Twelfth to the Early Sixteenth Century. Cambridge 2004. 107.

Johanna Gehmacher – Elisa Heinrich – Corinna Oesch: Käthe Schirmacher. Agitation und autobiografische Praxis zwischen radikaler Frauenbewegung und völkischer Politik. Köln—Wien—Weimar 2000. 126.

Esztergomi érsekek 1001–2003. Szerk. Beke Margit. Bp. 2003.

Engel P.: Királyi hatalom és arisztokrácia i. m. 78.

Derolez, A.: The Paleography i. m. 107.

Gehmacher, J. – Heinrich, E. – Oesch, C.: Käthe Schirmacher i. m. 126.

Esztergomi érsekek i. m.

többkötetes munka

- sorrend: az önálló kötetekével azonos

- kétféle lehetséges eljárás (lásd a példákat)

- kötet vagy köt. szót nem kell feltüntetni

Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt II. Bp. 1899. 301–303.

vagy

Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt I–II. Bp. 1899. II. 301–303.

Pauler Gy.: A magyar nemzet története II. i. m. 301–303.

vagy

Pauler Gy.: A magyar nemzet története i. m. II. 301–303.

kötetben megjelent tanulmány

- sorrend: tanulmány szerzője, címe, In: befoglaló mű címe, szerkesztő(k), sorozat, a kiadás helye, éve

- a szerzői név mindig kurzív, a szerkesztői név ellenben álló formátumú legyen

- több szerkesztő esetében a szerkesztők nevei között szóköz és nagykötőjel szerepeljen

Horváth Richárd: Várak és uraik a késő középkori Magyarországon. Vázlat a kutatás néhány lehetőségéről. In: Honoris causa. Tanulmányok Engel Pál tiszteletére. Szerk. Neumann Tibor – Rácz György. Bp.–Piliscsaba 2009. 90.

Szilágyi Márton: Az elhibázott Teremtés. Ahol a pénz nem Isten. In: „Mester Jókai”. A Jókai-olvasás lehetőségei az ezredfordulón. Szerk. Hansági Ágnes – Hermann Zoltán. (Ráció – Tudomány 4.) Bp. 2005. 140.

Fenyő István: A demokrácia történetírója. Horváth Mihály reformkori történetírásáról. In: Uő: Haza és tudomány: A hazai reformkori liberalizmus történetéhez. Bp. 1969. 37–38.

Cécile Vrain: Les diplomates français en poste à Budapest entre 1924 et 1931. In: Mille ans de contacts. Relations franco-hongroises de l’an mil à nos jours. Éd. Marie Payet – Ferenc Tóth. (Études françaises de Szombathely II.). Szombathely 2001. 65.

Horváth R.: Várak és uraik i. m. 90.

Szilágyi M.: Az elhibázott Teremtés i. m. 140.

Fenyő I.: A demokrácia történetírója i. m. 37–38.

Vrain, C.: Les diplomates français i. m. 65.

évkönyvben megjelent tanulmány

- sorrend: tanulmány szerzője, címe, In: befoglaló évkönyv címe, szerkesztő(k), a kiadás helye, éve

Baráth Magdolna: A Belügyminisztérium „megtisztítása” a volt ÁVH-soktól. In: Az 1956-os Intézet évkönyve 7. Szerk. Standeisky Éva – Rainer M. János. Bp. 1999. 97.

Baráth M.: A Belügyminisztérium „megtisztítása” i. m. 97.

folyóiratban megjelent tanulmány

- sorrend: tanulmány szerzője, címe, folyóirat neve, évfolyam száma, kiadás éve zárójelben, lapszám, oldalszám

- folyóirat neve előtt nincs In:

Tóth Endre: Imre herceg haláláról. Milyen hír érkezett 1031 őszén Hildesheimbe? Századok 158. (2024) 1. sz. 142–143.

Benjamin Tromly: Brother or Other? East European Students in Soviet Higher Education Establishments, 1948–1956. European History Quarterly 44. (2014) 1. sz. 97.

Tóth E.: Imre herceg haláláról i. m. 142–143.

Tromly, B.: Brother or Other i. m. 97.

napilapban megjelent cikk

- sorrend: publikáció szerzője, címe (ha van), napilap neve, évszám, hónap (rövidítés nélkül!), nap, oldalszám

- hosszabb írás esetén, ha csak a cím ismert, a szerző nem, a szerző jelölése: Sz. n.

Hirdetmény! Somogyi Hírlap, 1917. március 11. 6.

Sz. n.: A Szent István Akadémia ünnepi ülése. Magyar Kurir, 1950. december 6. 2.

Sz. n.: A Szent István Akadémia i. m. 2.

néhány naponta megjelenő periodikában és hetilapban publikált cikk

- a folyóiratokra való hivatkozás szabályai érvényesek

- sorrend: cikk szerzője (ha van), címe, periodika neve, évfolyam száma, kiadás éve zárójelben, lapszám, oldalszám

Sz. n.: Az olasz–abesszin háború. Tolnai Világlapja 37. (1935) 49. sz. 8–9.

A zamárdii gyermeküdülőtelep kibővítése. Fővárosi Közlöny 47. (1936) 12. sz. 341–342.

Az olasz–abesszin háború i. m. 8–9.

A zamárdii gyermeküdülőtelep i. m. 341–342.

PhD-disszertáció

- sorrend: az önálló munkákkal azonos módon

Oguzhan Yuce: 59 Numarali Mühimme Defterinin Özetli Transkripsiyonu ve Değerlendirmesi. MA-szakdolgozat (Atatürk Üniversitesi). Erzurum 2007. 147.

Dóka Krisztina: A magyar táncfolklór átalakulása 1896–1945. PhD-disszertáció (ELTE). Bp. 2011. 121.

Yuce, O.: 59 Numarali Muhimme Defterinin i. m. 147.

Dóka K.: A magyar táncfolklór i. m. 121.

online elérhető forrás

Laehne Hugó, PIM Névtér, lásd https://resolver.pim.hu/auth/PIM62684 (letöltés: 2025. ápr. 14.).

idézet és kommentár a lábjegyzetben

- az idézet és a kommentár nagykötőjellel, ritkábban lásddal kapcsolódjon a hivatkozáshoz

„Idézet szövege” – ÁÚO VIII. 196–197.

Szent Imre temetési helyét a főhajó déli árkádsorában, a szentély közelében feltárt sírral azonosította a kutatás. – Szabó Zoltán: A szentté avatott Imre herceg kultuszhelyének kérdése a székesfehérvári prépostság Nagyboldogasszony templomában. Műemlékvédelmi Szemle 6. (1996) 2. sz. 5–52.

A megyei bontást tartalmazó részletes táblázatot lásd uo. 22.

A téma német vonatkozásaira módszertani szempontból is lásd Bürgerliche Feste. Symbolische Formen politischen Handelns im 19. Jahrhundert. Hrsg. Manfred Hettling – Paul Nolte. Göttingen 1993.

felsorolás a jegyzetekben: pontosvesszővel

Németh Gyula: A honfoglaló magyarság kialakulása. Bp. 1930; Uő: A honfoglaló magyarság kialakulása. Bp. 1991; Földes E.: A mecénás főváros i. m. 123–143.; Sinkó K.: Nemzeti Képtár i. m. 51–71.

MNL OL F 46, 1768/1612. A Gubernium átirata a Főhadparancsnokságnak. H. n., 1768. jún. 13.; Uo. A Gubernium utasítása Csíkszéknek. H. n., 1768. jún. 13.

rövidítések

- a lásd, a közzéteszi, a vö. után nem kell kettőspont

Szerk., S. a. r., Bev., Vö., Összeáll., Uo./uo., Uő, i. m., fol., tc. stb.

Uo./uo.:

(1.) szakirodalom esetében lábjegyzeten belül és lábjegyzetközi pozícióban is használható;

(2.) levéltári hivatkozások esetében csak egy jegyzeten belül (kivétel: ha u.arról az iratról van szó).

a kihagyás és az olvashatatlanság jele az idézetekben

kihagyás: „decimam partem [...] porcorum annualium et infra” – CDCr IX. 367.

olvashatatlan: „decimam partem <...> porcorum annualium et infra” – CDCr IX. 367.

III. EGYÉB SZABÁLYOK ÉS TUDNIVALÓK

1. A lap kizárólag magyar nyelven publikál írásokat. Fontos cél a magyar nyelv művelése tudományos nyelvként, ezért a szerkesztőség kerülendőnek tartja az átvett, idegen nyelvű szakkifejezések, fordulatok indokolatlan használatát. A szöveg megalkotásánál mindig "A magyar helyesírás szabályai"-nak legújabb kiadása az irányadó. A lábjegyzetben és a főszövegben előforduló idegen nyelvű idézetek, címek, nevek helyesírására az adott nyelven különösen ügyeljen.

3. A benyújtott kéziratok elbírálásának és elfogadásának, illetve megjelentetési időhöz kötésének joga a szerkesztőséget illeti meg. A kéziratok közlési formátumát szigorúan ellenőrizzük, és csak a minden tekintetben megfelelőket fogadjuk el. Az előírásnak nem megfelelő anyagokat szerzőinknek visszaadjuk, hogy a hiányosságokat pótolhassák. Nem megfelelően kidolgozott, tematikailag nem a lap profiljába illeszkedő, nem értelmezhető szerkezetű kéziratokat a szerkesztőség nem fogad el, és erről értesíti a szerzőt.

4. A tartalmi összefoglaló fordításáról a szerkesztőség gondoskodik, de előzetes egyeztetést követően szerzőink is elkészíthetik azt. A rezümék célja a nagyon tömör összefoglalás és idegen nyelvű figyelemfelhívás, ezért összeállításakor érdemes a legfontosabb keresési kulcsszavakat belefoglalni a szövegbe, valamint azokat a rezümé végén külön felsorolásban is megadni.

5. A tanulmányokról és cikkekről papír különlenyomatot nem készíttetünk. Szerzőink pdf-ben kapják meg cikküket megjelenés után.

6. A folyóirat számának teljes tartalmát az azt követő szám megjelenésekor (tehát két hónap elteltével) on-line is publikáljuk a honlapon. Ezt követően a szerzők a szerzői különnyomatokat (pdf) szabadon terjeszthetik, megoszthatják.

7. Kérjük:

- a kéziratokat .doc kiterjesztésben küldje el;

- a kéziratok terjedelme ‒ a lábjegyzeteket, ábrákat, képeket, táblázatokat is beleértve ‒ egyedi esetektől eltekintve, ne haladja meg összesen a két szerzői ívet (egy ív = 40 ezer leütés); gyakorlati tanács: a terjedelem megállapításánál a Word-dokumentumban feltétlenül használja a "Szavak száma", azon belül a "Szövegdobozokkal, lábjegyzetekkel és végjegyzetekkel együtt" funkciót - így tudja leolvasni a "Karakterek száma szóközökkel" sornál a valós összleütésszámot; a megadott terjedelemnél hosszabb kéziratok esetében szükséges egyeztetni a felelős szerkesztővel, a szerkesztőség kérheti a terjedelem csökkentését;

- a beadott kézirat tartalmazzon címet, melynek terjedelme nem haladhatja meg szóközökkel a 100 karaktert; a megadott terjedelemnél hosszabb címek esetén a szerkesztők fenntartják a jogot a cím módosítására. Alcím megadása lehetséges, szóközökkel max. 150 karakter terjedelemben;

- a levéltári jelzetek esetében a rövidítések (mozaikszavak) között ne legyen vessző, például: Österreichisches Staatsarchiv, Allgemeines Verwaltungsarchiv, Finanz- und Hofkammerarchiv (a továbbiakban: ÖStA AVA FHKA)

- a DL és DF-re történő hivatkozás esetén ne adja meg az eredeti levéltári fondot és az azon belüli jelzetet („régi jelzetet”).

- az oldalszámok után minden esetben tegyen pontot, ha felsorolásban szerepel, akkor is, például: Cat. font. I. 207., 591., II. 1148., III. 2634.

- ha a kiadás helye, éve nem szerepel a címlapon, akkor H. n., d. n. szerepeljen, ám ha valamelyik adat kideríthető, akkor az [kapcsos zárójelben] szerepeljen. Pl. H. n.[Bp.] 1938, vagy: Bp. D. n.[1938.], vagy: H. n., d. n. [Bp. 1938.]

- a táblázatokat, képeket, grafikonokat lássa el címmel, és kapjanak folyamatos sorszámozást, az ezekhez tartozó forrást közvetlenül alatta („Forrás: xxxxxx”) kell feltüntetni.

- ha idézeten belül idézőjelet kell használnia, azt így tegye: „A »Magyar Történelmi Társulat« által elfogadva és helytörténetíróink figyelmébe ajánlva.”

- amennyiben nem angol nyelvű kötetet recenzál, tüntesse fel a recenzióban a kötet címének magyar fordítását is.

- ezeket a szerzői adatokat tüntesse fel:

- név
- tudományos fokozat (ha van; pl. PhD, CSc, az MTA doktora, az MTA levelező tagja, az MTA rendes tagja; a bölcsészdoktori címet nem kell feltüntetni)
- beosztás (pl. egyetemi tanársegéd, egyetemi adjunktus, tudományos munkatárs, kutatócsoport-vezető, levéltáros, főigazgató, PhD-hallgató stb.)
- munkahely pontos megnevezéssel és székhellyel, kettő tüntethető fel (pl. ELTE BTK Történeti Intézet, Budapest); munkahelyként a doktori iskola is feltüntethető (doktoranduszok esetében)