Szerzőinknek
Tisztelt Szerzőink!
Kérjük, hogy kéziratuk benyújtásakor a Századok szerkesztési irányelvei és közlési szabályzata előírásait szíveskedjenek követni, különösen ügyelve a terjedelmi elvárásokra. Annak érdekében, hogy minél többen publikálhassanak lapunkban, a tanulmányok terjedelmi felső határát két ívben (80 ezer összleütés ‒ lábjegyzetekkel, szóközökkel együtt ‒ kérjük, feltétlenül így végezze el a számolást!) szabtuk meg. Amennyiben a kézirat hossza meghaladja ezt, kérjük, már leadás előtt feltétlenül keresse meg szerkesztőségünket!
A SZÁZADOK SZERKESZTÉSI IRÁNYELVEI ÉS KÖZLÉSI SZABÁLYZATA
A Századok a Magyar Történelmi Társulat szakmai lapja, amely évente hat alkalommal (kéthavonta) jelenik meg. A Századokban megjelenő kéziratok formai követelményeit jelen dokumentum határozza meg.
A kézirat benyújtásának feltétele, hogy a dolgozatot korábban még nem publikálták (kivéve előadáskivonat vagy PhD-tézis, MTA doktori tézisek formájában).
A folyóiratban közölt tanulmányokhoz kapcsolódóan a folyóirat közread történeti forrásokat, azonban a Századok nem vállalkozik forrásközlemények és adattárak publikálására.
A lap kizárólag magyar nyelven publikál írásokat. Fontos cél a magyar nyelv művelése tudományos nyelvként, ezért a szerkesztőség kerülendőnek tartja az átvett, idegen nyelvű szakkifejezések, fordulatok indokolatlan használatát.
A Századok csak indokolt esetben közöl illusztrációkat, a táblázatok és ábrák számát a szerkesztőség korlátozhatja. A közölni kívánt illusztráció (kép, táblázat, térkép, grafikon stb.) jogtiszta, nyomdai minőségben való leadásáért a szerző felel.
A folyóirat számának teljes tartalmát az azt követő szám megjelenésekor (tehát két hónap elteltével) on-line is publikáljuk a honlapon. Ezt követően a szerzők a szerzői különnyomatokat (pdf) szabadon terjeszthetik, megoszthatják.
Ha a korábbi számokban látott gyakorlat és a közlési szabályzat között eltérést tapasztal, kérjük, a közlési szabályzatot, az itt rögzített irányelveket vegye alapul!
1. A kéziratokról
1.1. A kéziratok befogadása
A benyújtott kéziratok elbírálásának és elfogadásának, illetve megjelentetési időhöz kötésének joga a szerkesztőséget illeti meg. A kéziratok közlési formátumát szigorúan ellenőrizzük, és csak a minden tekintetben megfelelőket fogadjuk el. Az előírásnak nem megfelelő anyagokat szerzőinknek visszaadjuk, hogy a hiányosságokat pótolhassák.
Nem megfelelően kidolgozott, tematikailag nem a lap profiljába illeszkedő, nem értelmezhető szerkezetű kéziratokat a szerkesztőség nem fogad el, és erről értesíti a szerzőt.
A kéziratok beérkezéséről szerkesztőségünk minden esetben visszajelez, ha nem kap értesítést, kérjük, feltétlenül érdeklődjön.
1.2. A kéziratok beküldésének tudnivalói
A kéziratokat elektronikus formában, mellékletként kérjük beküldeni a szerkesztoseg@szazadok.hu szerkesztőségi e-mail címre. A kéziratokat magyar nyelven várjuk, a szöveg megalkotásánál mindig "A magyar helyesírás szabályai"-nak legújabb kiadása az irányadó. A lábjegyzetben és a főszövegben előforduló idegen nyelvű idézetek, címek, nevek helyesírására az adott nyelven különösen ügyeljen.
Ha a képek, ábrák mérete miatt a kézirat terjedelme meghaladja az e-mailen küldhető méretet, akkor valamelyik fájlküldő web-alkalmazást javasoljuk használni. A kéziratokat .doc vagy .docx kiterjesztésben tudjuk elfogadni.
1.3. A kéziratok terjedelme, tagolása
A kéziratok terjedelme ‒ a lábjegyzeteket, ábrákat, képeket, táblázatokat is beleértve ‒ egyedi esetektől eltekintve, nem haladhatja meg összesen a két szerzői ívet (egy ív = 40 ezer leütés). Gyakorlati tanács: a terjedelem megállapításánál a Word-dokumentumban feltétlenül használja a "Szavak száma", azon belül a "Szövegdobozokkal, lábjegyzetekkel és végjegyzetekkel együtt" funkciót! Így tudja leolvasni a "Karakterek száma szóközökkel" sornál a valós összleütésszámot. A megadott terjedelemnél hosszabb kéziratok esetében szükséges egyeztetni a felelős szerkesztővel, a szerkesztőség kérheti a terjedelem csökkentését.
A Századok formátumában (B5 méret) a megfelelő nyomdai megjelenítés érdekében különösen ügyelni kell a főszöveg és a lábjegyzetek mennyiségi arányára, ami 70% ‒ 30% a főszöveg javára. Lábjegyzetben kerülje a hosszú idézeteket, a túlzottan hosszú magyarázatokat.
A kéziratok világos szerkezetére minden esetben törekedni kell, a tagolásnál maximum két címmélységet használjon.
A beadott kéziratnak tartalmaznia kell címet, melynek terjedelme nem haladhatja meg szóközökkel a 100 karaktert. A megadott terjedelemnél hosszabb címek esetén a szerkesztők fenntartják a jogot a cím módosítására. Alcím megadása lehetséges, szóközökkel max. 150 karakter terjedelemben. Kérjük, kerüljék az idézetek használatát a címekben.
Amennyiben a recenziós rovatba küld írást, úgy annak terjedelme ne haladja meg (szóközökkel együtt) a 12 000 leütést, és ne tartalmazzon lábjegyzetet! Az ennél hosszabb terjedelmű recenziót szerzőinknek visszaadjuk rövidítési kérésünkkel. Az ismertetett mű kiadási dátuma ne legyen két évnél korábbi a megírás időpontjához képest. Ha nem a legfrissebb szakirodalomból szeretne választani, akkor előzetesen egyeztessen a szerkesztőséggel! Amennyiben pontosan idéz a bemutatott kötetből, úgy kérjük, a szövegrész mögött zárójelben feltétlenül jelölje azt az oldalszámot, ahol az idézet található [így: (89.)]. Ha Egyéb esetekben kérjük, ne tüntesse fel a recenzióban az odalszámot. Ha idegen nyelvű kötetet recenzál, és az nem angol, német és francia nyelvű, a kötet címének magyar nyelvű fordítását is helyezze el a szövegben.
A Századok recenziós rovatába a választott kötetről nem tartalmi kivonatokat vagy ismertetéseket várunk: a benyújtott szövegnek, amely ne legyen terjengős és túlzottan részletező, kritikailag kell értékelnie a recenzált munkát. A recenziónak egyértelműen kell kifejeznie írója egyetértését vagy ellenvéleményét a szöveg főbb megállapításaira, módszertani elveire, struktúrájára, illetve a felhasznált szakirodalomra és a forrásbázisra vonatkozóan. Kérjük szerzőinket, emeljék ki, hogy az elemzett munka mennyiben javította/befolyásolta tárgyának jobb megértését, miben hozott újat az eddigi ismertekhez képest. Kérjük, mellőzzék a személyeskedő, bántó, egyoldalú megjegyzéseket.
1.4. A kézirat egyéb tartozékai
A leadott munkákat kérjük egy 500‒1000 karakteres tartalmi összefoglalóval ellátni. Ezek az összefoglalók angol nyelven a dolgozat végén jelennek meg (Summary). A fordításról a szerkesztőség gondoskodik, de előzetes egyeztetést követően szerzőink is elkészíthetik azt. A rezümék célja a nagyon tömör összefoglalás és idegen nyelvű figyelemfelhívás, ezért összeállításakor érdemes a legfontosabb keresési kulcsszavakat belefoglalni a szövegbe, valamint azokat a rezümé végén külön felsorolásban is megadni.
Ugyanígy tartozéka egy-egy leadott kéziratnak a szerzői adatok összesítése, melynek az alábbiakat kell tartalmaznia:
- név
- tudományos fokozat (ha van; pl. PhD, CSc, az MTA doktora, az MTA levelező tagja, az MTA rendes tagja; a bölcsészdoktori címet nem kell feltüntetni)
- beosztás (pl. egyetemi tanársegéd, egyetemi adjunktus, tudományos munkatárs, kutatócsoport-vezető, [fő]levéltáros, főigazgató, PhD-hallgató stb.)
- munkahely pontos megnevezéssel és székhellyel (pl. ELTE BTK Történeti Intézet, Budapest)
1.5. A korrektúra
A beküldött szöveget a Századok szakszerkesztője és felelős szerkesztője a szerzővel egyeztetve tartalmilag és formailag javítja, véglegesíti. Ezt követően a cikket tördeljük, és pdf formátumban a szerzőnek korrektúrára elküldjük. A tördelt változatban kizárólag apróbb (elválasztás, 1‒2 szócsere, téves kereszthivatkozások javítása stb.) módosításokra van már csak lehetőség. A szerkesztői‒szerzői egyeztetések valamennyi fázisa elektronikus úton zajlik.
1.6. A megjelent tanulmány
A tanulmányokról és cikkekről papír különlenyomatot nem készíttetünk. Szerzőink pdf-ben kapják meg cikküket megjelenés után, amelyet a teljes számnak a folyóirat honlapján való megjelenése (két hónappal a nyomdai megjelenés) után a szerzők szabadon felhasználhatnak. A szerzők egy nyomtatott tiszteletpéldányt is kapnak a megjelent számból, melyet személyesen vehetnek át a szerkesztőségben vagy a HUN-REN BTK portáján (1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.). A tiszteletpéldányokat postára adni nem áll módunkban.
Lehetőséget adunk szerzőinknek arra, hogy ‒ a Századok nyomtatott számában hely- és pénzhiány miatt nem közölt (akár színes) ‒ mellékleteket honlapunkon (www.szazadok.hu) megjelentessék. Ugyancsak módjuk van arra is, hogy dokumentumokat, új forrásokat itt közöljenek.
2. Szerkesztési útmutató
2.1. A szöveg formázása
A Századokban nem közlünk irodalomjegyzéket, ezért a hivatkozásokat lábjegyzetekben helyezze el, ügyelve a főszöveg‒lábjegyzet fent említett (70‒30%) összarányára. A szöveget balra zártan írja, és a kurziválás, valamint jegyzetszám-emelés kivételével ne formázza.
A kéziratban az évszázadokat ‒ idézetek, tanulmány- és könyvcímek eredeti előfordulásának kivételével ‒ arab számmal tüntesse fel.
A kiemelendő szövegnél a szerző használhatja a kurziválási lehetőséget, leginkább idegen nyelvű szövegelemek és címek esetében. Kérjük kerülni a kurziválás túltengését. Az idegen nyelvi elemeket akkor kurziválja, ha fogalomként szerepelnek a szövegben (pl. az idegen nyelvű intézménynevek álló formátumúak legyenek).
A főszövegben kerülje a rövidítéseket (pl., ti., ill., db.), ezeket írja ki teljes alakjukban (például, illetve, tudniillik, darab), ám a jegyzetekben szerepelhetnek (egységesen) rövidítve is.
Dátumok esetén a hónapneveket a főszövegben teljes, a jegyzetekben (a napilapok és a mondatközi hónapnevek kivételével) rövidített alakban kérjük.
A személynevek között a nagykötőjelet betűközzel, városok esetében szorosan, azaz betűköz nélkül helyezze el.
Például: Kovács Tibor – Lengyel János, de Wien–Köln–Bonn
Idegen nyelvű szöveget (tehát ha nem egy-egy szóról, fogalomról van szó) magyarra fordítva közlünk a főszövegben. Az eredeti nyelvű verziót csak speciális esetben adja közre (főként lábjegyzetben); ezt kérjük, egyeztesse a szerkesztőséggel.
A 999-nél nagyobb arab számok tagolása: az ezreseket egybe írjuk, az öt- vagy annál többtagú számokat szóközökkel (tapadó közzel) csoportosítjuk. Kérjük, ne használja a pontot csoportosításra.
Például: 1000; 10 000; 100 000
Idézetek esetében a szerzői kihagyást a [...]-val jelölje. Ez a fajta jelölés nem utal kiolvashatalan elemre (arra más jelölés: két egymás felé fordított fektetett v betű használandó).
Pl. "decimam partem [...] porcorum annualium et infra" – CDCr IX. 367.
Kérjük, kerülje a hosszú - a történeti elbeszélés ívét megakasztó - idézetek közreadását, csak annyit közöljön a forrásból, amennyi valóban indokolt. Ahol lehet, inkább saját szavaival foglalja össze (és elemezze) a forrásszöveg tartalmát. Az idézeteket minden esetben magyarul helyezze el a főszövegben (ha tehát idegen nyelvű szövegről van szó, azt fordítani szükséges).
Kérjük, mellőzze a királyi többes használatát!
2.2. Ábrák és grafikonok szerkesztése
Az ábrákat, grafikonokat a kézirat megfelelő helyére beillesztve kérjük, de külön fájlban, szerkeszthető formátumban (Excel) is kérjük csatolni.
A táblázatokat, ábrákat és képeket címmel kell ellátni és folyamatos sorszámozást kapjanak.
Az ábrához, képhez, táblázathoz, grafikonhoz tartozó forrást közvetlenül alatta „Forrás: xxxxxx” kell feltüntetni.
A táblázatok nem tartalmazhatnak lábjegyzeteket.
Az illusztrációs anyagokat fekete-fehér változatban kérjük.
A szerkesztőség képszerkesztést, táblázatok, ábrák készítését nem vállalja. Ezek elkészítéséért, jogtisztaságáért, nyomdai minőségben való előállításáért minden esetben a szerző felel.
A képformátumban lévő illusztrációk esetében az ajánlott technikai paraméterek:
2.3. A hivatkozások legalapvetőbb szabályai
A lábjegyzetekben csak a szerzők nevét kurziváljuk (a hozzá szorosan tapadó kettősponttal együtt, például Kovács Pál:), a szerkesztőkét, összeállítókét, valamint a címet nem! A kötet címét vagy az írást közlő folyóirat nevét normál karakterekkel írja.
A szerkesztő neve a cím mögé kerüljön, ne elé. Használja a: szerk., vál., jegyz., összeáll., s. a. r. rövidítéseket.
Például: Esztergomi érsekek 1001–2003. Szerk. Beke Margit. Bp. 2003.
Egy hivatkozott munka első előfordulásánál a szerző/szerkesztő teljes nevét adja meg, ne csak a keresztnév kezdőbetűjét. Ha a hivatkozott munka címlapján rövidítve szerepel a keresztnév, [ ]-et alkalmazva egészítse ki (amennyiben ez lehetséges). Az újabb előfordulás helyén rövidíteni kell a szerző nevét.
Például Sinkó Katalin: Ideák, motívumok, kánonok. Tanulmányok a 19--20. századi képkultúra köréből. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai). Bp. 2012. 142. [= első hivatkozás] Sinkó K.: Ideák, motívumok, kánonok i. m. 142. [= második hivatkozás]
Idegennyelvű munka esetében az első hivatkozásnál az adott nyelvnek megfelelő módon szerepeljen a név, a további hivatkozások esetében már rövidíteni kell a szerző nevét: a vezetéknév kerüljön előre, majd egy vessző után a keresztnév kezdőbetűje. Ugyanez a helyzet magyar szerzők idegen nyelvű publikációi esetében is.
Például: Albert Derolez: The Palaeography of Gothic Manuscript Books. From the Twelfth to the Early Sixteenth Century. Cambridge 2004. 107. [= első hivatkozás]; Derolez, A.: The Palaeography i. m. 65. [= második hivatkozás]
Ha háromnál több szerzője/szerkesztője van egy műnek, akkor az első név feltüntetése után az „et al.” következzék.
Idegen nyelven megjelent munkák esetében a Szerkesztő(k) szót a kötet megjelenésének nyelvén, a nemzetközileg is alkalmazott rövidítési formában tüntesse fel (Ed., Hrsg., Red., Ured., Haz., Éd. stb).
Ha a kiadás helye, éve nem szerepel a címlapon, akkor H. n., illetve É. n., illetve H. é. n. szerepeljen, ám ha valamelyik adat kideríthető, akkor az [kapcsos zárójelben] szerepeljen.
Például: H. n. [Bp.] 1938, vagy: Bp. é. n. [1938], vagy: H. é. n. [Bp. 1938]
A lábjegyzetekben felsorolásnál az egyes tételek elválasztására a pontosvesszőt (;) használja.
Például: Földes E.: A mecénás főváros i. m. 123–143.; Sinkó K.: Nemzeti Képtár i. m. 51–71.; Németh Gyula: A honfoglaló magyarság kialakulása. Bp. 1930; Uő: A honfoglaló magyarság kialakulása. Bp. 1991.
Oldalszámok után minden esetben kérünk pontot tenni, ha felsorolásban szerepel, akkor is.
Például: Cat. font. I. 207., 591., II. 1148., III. 2634.
A forrásból származó idézet után nagykötőjel következik, majd az idézet lelőhelye.
Pl. "idézet szövege" – ÁÚO VIII. 196–197.
A lábjegyzetben elhelyezett magyarázatot, kommentárt szintén nagykötőjellel kötjük össze a kapcsolódó hivatkozással. Esetleg a lásd alakkal.
Pl. Szent Imre temetési helyét a főhajó déli árkádsorában, a szentély közelében feltárt sírral azonosította a kutatás. – Szabó Zoltán: A szentté avatott Imre herceg kultuszhelyének kérdése a székesfehérvári prépostság Nagyboldogasszony templomában. Műemlékvédelmi Szemle 6. (1996) 2. sz. 5–52.
A "lásd", a "közzéteszi" és a "vö." után kérjük, ne használjon kettőspontot.
Dátum esetén a hónapnév rövidítve szerepeljen -- a napilapok hivatkozásaiban és a mondatokban szereplő hónapnevek kivételével!
2.3.1. Hivatkozás önállóan megjelent műre
Kérjük, adja meg a hivatkozott munka alcímét is.
Könyvek esetében adja meg a sorozatcímet is (ha van), s ha a sorozat egyes köteteit sorszámmal is ellátták, akkor azt is.
Például: Wertner Mór: Az Árpádok családi története. (Történeti nép- és földrajzi könyvtár 51.) Nagybecskerek 1892.; Mezőváros - Kisváros. Szerk. Mikó Zsuzsa. (Rendi társadalom - Polgári társadalom 4.) Debrecen 1995.
Többkötetes munka esetén a kötet száma a cím után közvetlenül, kötet vagy köt. szó nélkül szerepeljen. Nem szükséges a kötet címét és a kötetszámot ponttal elválasztani.
Például: Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt II. Bp. 1899. 301–303.
vagy: Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt I-II. Bp. 1899. II. 301–303.
Az első hivatkozásnál a munka teljes bibliográfiai leírását adja meg.
Például: Berlász Jenő: A Thurzó-birtokok a XVII. sz. első harmadában különös tekintettel a jobbágyság gazdasági helyzetére. (Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez 11.) Bp. 1936. 54.
A második hivatkozástól kezdve – amint arról már szó volt – a szerzői nevet és a címet rövidíteni szükséges: a szerző vezetékneve és keresztnevének kezdőbetűje után a cím jellemző részlete következzék, majd az „i. m.”, végül a lapszám.
Például: Berlász J.: A Thurzó-birtokok i. m. 54.; Derolez, A.: The Palaeography i. m. 65.
Az első hivatkozásnál szükségtelen feltüntetni azt, hogy „a továbbiakban:” (ellentétben a levéltári hivatkozásokkal!)
A kiadóra nem kell hivatkozni.
Doktori disszertáció esetében kérjük feltüntetni zárójelben az intézmény nevét is. Kerülje a dupa hivatkozást (nem kell az online elérhető disszertáció linkjét is közreadni):
Például: Dóka Krisztina: A magyar táncfolklór átalakulása 1896–1945. PhD-disszertáció (ELTE). Bp. 2011. 121.
2.3.2. Tanulmánykötetben megjelent munka hivatkozása
Az első hivatkozásnál a tanulmány és a befoglaló mű teljes bibliográfiai leírását adja meg: a tanulmány szerzőjének neve és a tanulmány címe után In: következzék, majd a kötet címe, szerkesztője, a kiadás adatai, végül a lapszám.
Például: Székely György: Fények és árnyak a 17. századi lengyel városfejlődésben. In: R. Várkonyi Ágnes emlékkönyv születésének 70. évfordulója ünnepére. Szerk. Tusor Péter. Bp. 388–398.
A második hivatkozástól kezdve a szerzői nevet és a címet rövidíteni szükséges: a szerző vezetékneve és keresztnevének kezdőbetűje után a cím jellemző részlete következzék, majd az „i. m.”, végül a lapszám.
Például: Székely Gy.: Fények és árnyak i. m. 388.
Ha nem egy tanulmányra, hanem a tanulmánykötet egészére szeretne hivatkozni, a második előfordulásnál rövidítést kell alkalmazni: csak a címet rövidítse, a szerkesztő nevét nem kell feltüntetni.
Például: R. Várkonyi Ágnes emlékkönyv i. m.
2.3.3. Folyóiratban és napilapban megjelent mű hivatkozása
Folyóiratban megjelent írásra való hivatkozás esetén a hivatkozási sorrend: a szerző, a tanulmány címe, a folyóirat neve, az évfolyam száma (ponttal), a megjelenés éve (zárójelben), oldalszám.
Például: Szily Kálmán: Hunfalvy Pál emlékezete. Magyar Nyelv 6. (1910) 1–12.; Ember Győző: A Magyar Történelmi Társulat száz éve. Századok 101. (1967) 1150.
Azon folyóiratok esetében, amelyek egy évfolyamon belül újrakezdik az egyes számok lapjainak számozását, a lapszámot is kérjük feltüntetni sz. rövidítéssel (az évszám után és az oldalszám előtt)
Például: Jakó Zsigmond: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület. História 13. (1991) 2–3. sz. 56–58.
Az oldalszámok közé szorosan illesztjük a tól-ig nagykötőjelet, dátumok éveinél is.
Például: 1848–1849., de július 5 – augusztus 2. között.
Hírlapban megjelent írásra való hivakozás esetében:
Ha napilapról van szó, a hivatkozási sorrend: a szerző, a cikk címe, a hírlap neve (utána vessző), a pontos dátum: év, hónap, nap, oldalszám. A hónap betűvel és rövidítés nélkül szerepeljen!
Például: Magyar Hajnalka: Lehet elviselni. Zalai Hírlap, 2000. július 19. 5.
Vezércikk, hosszabb hírlapi cikk, tárca esetén ha csak a cím ismert, a szerző nem, kérjük, jelölje a szerzői név hiányát, ily módon: Sz. n. (szerző nélkül).
Például: Sz. n.: Új táncz. Pesti Hírlap, 1911. március 12. 256.
Nem szükséges az Sz. n. feltüntetése, ha rövid hírről, esetleg reklámról van szó.
Például: Hirdetmény! Somogyi Hírlap, 1917. március 11. 6.
Amennyiben a hivatkozott cikk címét a hírlapban a cikk első pár szava helyettesíti (vastag betűvel kiemelve), a cím rendhagyó voltát szögletes zárójellel és három ponttal jelölje.
Például: Tóth Károly tánctanár […]. Miskolci Reggeli Hírlap, 1919. november 30. 6.
Amennyiben egy napon belül több kiadása is volt a napilapnak, akkor azt is fel kell tüntetni:
Például: Sz. n.: A tud. academia ünnepélyes közgyűlése. Nemzet, 1885. május 26. (reggeli kiadás) 1.
Amennyiben nem napilapról (hanem pl. hetilapról) van szó, a folyóiratokra vonatkozó szabályok érvényesek.
2.3.4. Levéltári jelzetek feltüntetése
Levéltári források esetében az első előfordulásnál a levéltár teljes neve szerepeljen. Később a szokásos, a címből összeállított betűcsoport szerepeljen, amelyre az első hivatkozásnál (a továbbiakban: xxxxxxxx) megjegyzés hívja fel a figyelmet.
Pl. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL), O 56 Bírósági levéltárak, Kúriai levéltár, Királyi Kúria, Személyzeti, ügyviteli vegyes iratok 1724–1861. (a továbbiakban: O 56) 1/a cs.
Egyes forráskiadványok esetében is használható a mozaikszavas eljárás, ebben az esetben az első előfordulásnál szintén jelezni kell a specifikus rövidítést (a továbbiakban: xxxxxxxx) .
Például: Árpádkori új okmánytár I–XII. Közzé teszi Wenzel Gusztáv. Pest–Bp. 1860–1874. (a továbbiakban: ÁÚO) IV. 40.
Kérjük, hogy a levéltári hivatkozás esetében a "nagytól kicsi felé" való haladás elvét használja: először a levéltár vagy annak mozaikszava, majd a levéltári egység(ek) (csomó, doboz, tétel stb.) jelölései szerepeljenek. Az irat címe, keletkezésének helye és dátuma a levéltári hivatkozás végére kerüljön (a dátum esetében a hónapot rövidítve kérjük feltüntetni). Ha nem ismert a keletkezés helye, kérjük, jelezze a hiányt (h. n., d. n.).
Például: MNL OL Z 41, 233. cs. 2108. t. 2267.bb. d. Közgyűlési jegyzőkönyv. Bp., 1905. máj. 19.
Kérjük, hogy az első elfordulásnál a levéltári hivatkozás összes elemét oldja fel!
Például: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL), P 21 Családok, személyek, testületek és egyesületek iratai, Családi fondok, levéltárak, A Barkóczy család iratai, A család által rendezett iratok (a továbbiakban: P 21) Nr. 184.
Külföldi levéltári dokumentumok esetében a levéltárat és az irategységeket az adott ország nyelvén nevezze meg (ettől lehetnek eltérések, lásd egyes erdélyi magyar gyűjteményeket). Az irat neve szerepelhet magyarul is.
Például: The National Archives [Nemzeti Levéltár] (a továbbiakban: TNA), Home Office (a továbbiakban: HO) 352/141. Wallinger bécsi nagykövet 342 sz. rejtjeltávirata a külügyminisztériumnak. London, 1956. nov. 22.
Kérjük, hogy a külföldi levéltár nevét magyarul is tüntesse fel (szögletes zárójelben). Ha nem angol, német, francia gyűjteményekről van szó, a fond nevét is fordítsa le magyarra (a magyar fordítást ebben az esetben is szögletes zárójelben kérjük elhelyezni).
Az intézményi mozaikszavas rövidítések között nincs vessző. Pl. MNL OL, pl. ÖStA FHK
A levéltári hivatkozások esetében uo/Uo. rövidítést csak ugyanazon lábjegyzeten belül használjon. Ha a következő lábjegyzetben ugyanarra a levéltárra történik hivatkozás, kérjük, írja ki újra a levéltári mozaikszót. Egyéb tételek (sajtó, szakirodalom stb.) esetében az uo./Uo. rövidítés egymás alatti lábjegyzetek esetében is használható.
Például: MNL OL F 46, 1768/1612. A Gubernium átirata a Főhadparancsnokságnak, 1768. jún. 13.; Uo. A Gubernium utasítása Csíkszéknek, 1768. jún. 13.
MNL OL Z 41, 233. cs. 2108. t. 2267.bb./V. Memorandum a dalmát vasút tárgyában. Bp., 1914. jan. 7.
Az MNL OL DL és DF számokat (ha négynél több számból állnak) hármasával kérjük tagolni, s minden esetben pontot kell tenni a végére.
Például: MNL OL DL 4356., MNL OL DL 56 789., MNL OL DF 234 567. DL és DF-re történő hivatkozás esetén szükségtelen megadni az eredeti levéltári fondot és az azon belüli jelzetet („régi jelzet”).
2.3.5. Idézetek alkalmazása
Ha idézeten belül kell idézőjelet használnia, azt így tegye: „A »Magyar Történelmi Társulat« által elfogadva és helytörténetíróink figyelmébe ajánlva.” Ha töredékesen idézi a szöveget, akkor a […] jelet használja a hiányzó, kihagyott részek jelölésére. Ha az idézet eleje és vége hiányzik, nincs szükség a […] alkalmazására.
2.3.6. Internetes hivatkozások
Internetről letöltött anyagok esetén adja meg a hivatkozott információ pontos elektronikus címét és a dátumát, így: www.szazadok.hu/szerzoinknek (letöltés: 2019. aug. 30.); tehát a hónap nevét rövidítve.
Kettős hivatkozásra nincs szükség, akkor sem, ha nyomtatott változatban és online is elérhető a forrás/szakirodalom. Ha van nyomtatott verziót, a nyomtatottra hivatkozzon, pontos oldalszámmal! Törekedjen a pontos oldalszámok megadására.
Napi kommunikációhoz tartozó hivatkozásokat (közösségi oldalak vagy blogok bejegyzéseit) nem közöljük.
3. Gyakran használt rövidítések
Rövidítéseket csak a jegyzetekben használunk, a főszövegben nem. Kivéve a konszenzuálisan rövidített formában használt terminusokat, pl. a törvénycikkely (tc.).
idézett mű = i. m.
jegyzet, jegyzetek = jegyz.
folio = fol.
numero = Nr.
például = pl.
összeállította = Összeáll.
recto = r.
skk. = az adott és az azt követő oldalak
sajtó alá rendezte = S. a. r.
szerkesztette = Szerk.
tudniillik = ti.
ugyanott = uo., Uo.
Ugyanő: = Uő: (mindig nagybetűvel és kurzívval, mert a szerző nevét helyettesíti, pont viszont nincs utána, mert az „ő” személyes névmásként teljes szó)
úgynevezett = ún.
válogatta = vál.
verso = v.
vesd össze = vö.
Nem rövidítjük ld.-nek a lásdot, hanem kiírjuk: Lásd…..
Érvényes: 2025. március 7.
2024/6. szám (tematikus blokk: Trianon után – Kármentés és újratervezés)
2025. április 24.
2024/5. szám (tematikus blokk: Társadalmi Kihívások – női szerepváltozások)
2025. április 24.
2024/4. szám
2024. október 20.
 |
|
 |
 |
 |
 |
 |
 |