Századok
Menü

Történetünk

Századokat az osztrák–magyar kiegyezés évében, 1867-ben alapították. Ez év márciusában megalakult a Magyar Történelmi Társulat és első döntéseinek egyikeként indította el folyóiratát. Első száma 1867 augusztusában került az olvasók kezébe.  Később évenként tíz füzetet és egy pótfüzetet jelentetett meg a szerkesztőség, illetve a folyóirat kiadója, a Magyar Történelmi Társulat.

Az első világháborúig — kisebb-nagyobb ingadozással — rendszeresen megjelenő folyóirat volt, egyes számaiban a korszak legnevesebb történészei publikáltak sok, ma már historiográfiai jelentőségű írást. Tették ezt azért is, mert a Századok – megalakulása óta és jelenleg is – a történész közélet központi orgánuma.
A folyóirat legválságosabb éveit a két világháborút követő időkben élte át. Az 1920-as években összevont évfolyamokat jelentetett meg a szerkesztőség rossz minőségű papíron  — korábban egy számnak megfelelő — kis terjedelemben. Helyzetét csak nagy nehezen, állami segédlettel  tudta konszolidálni a 1920-as évek végére. A stabilizáció egyik forrása az a támogatás volt, amit a kultuszminiszter, Klebelsberg Kunó gróf juttatott a folyóiratnak olyan formában, hogy a Századokat minisztériumi pénzből minden középiskola számára előfizette, s a magasabb példányszámmal gazdaságosabbá tette annak megjelentetését. (A Századok mellett a többi kulcsfontosságú tudományos, szakmai folyóirat is ilyen formán került a gimnáziumok, középiskolák könyvtári polcaira, a korszak nagyobb horizontú politikusai ugyanis nemcsak fontosnak, de alapvetően szükségesnek is tartották a tanárok naprakész szakmai tájékozottságát.)

A második világháború után kialakuló politikai küzdelmek nem hagyták érintetlenül a Századokat sem. Szerkesztői posztja hatalmi villongások, majd harcok középpontjába került, aminek végeredménye az lett, hogy nemcsak a ,,polgári" szerkesztőt (Berlász Jenőt) váltották le, hanem a reakciósnak (jobb esetben polgárinak) minősített szerzőkre ,,publikálási moratóriumot" is meghirdettek.

Az 1948 utáni években nagyon sok leegyszerűsített, sematikus ábrázolású cikk, tanulmány mellett maradandó művek is megjelentek a folyóirat hasábjain. Ezt a lassú kibontakozást törte meg az 1956-os forradalom leverése. Hosszú idő után jelent csak meg az 1956-os kötet utolsó füzete, majd ezt követően néhány évig ismét az óvatosabb szerkesztés jellemzi a ,,műhelymunkát".

Az 1960-as és 1970-es évek egyes számai már újra emlékeztetnek a régi, patinás folyóiratra, köszönhetően a precíz, jó ízlésű, kiváló szerkesztőnek, Pamlényi Ervinnek.

Az 1970-es és 80-as években már nem szakmai gondok terhelik a folyóiratot, hanem az akkori Akadémiai Kiadóval folytatott mindennapi csatározások a megjelenési ,,csúszások" miatt. Ez a lemaradás az 1980-as évek végére már három évre növekedett, ami oda vezetett, hogy a lap szerkesztősége átvette a kiadást, előállítást, annak minden gondjával egyetemben.

Az 1990-es évek közepére a szerkesztőség - kemény munkával -  a kiadási lemaradást felszámolta. Ma már - évek óta - rendszeresen, minden páros hónap közepén jelenik meg a folyóirat, immár 157 esztendeje.

 

A 150. évfolyamunk ünneplő jubileumi számában Frank Tibor, a lap 2022-ben elhunyt főszerkesztője így fogalmazta meg a főbb célkitűzéseket:

"A mi mai Századokunk a hazai emlékezetpolitika egyik fontos alakítója. Türelmesen igyekszik bánni a történelemről vallott felfogásokkal, történelmekben és nem egységes nemzeti narratívában gondolkodik, befoglaló és meg-megújuló formát kínál különféle elméleteket különféle módszerekkel követő történetíróknak, akik a magyar századok titkait és tanulságait igyekeznek felszínre hozni. Hitelesek igyekszünk lenni, szerzőink változatlanul csak a pontosan megjelölt források alapján rajzolják meg történelmünk egyre gazdagodó képét. A Századok nem propagandát űz, nem kerget politikai vagy üzleti célokat, nem egy vagy más csoport, műhely, érdek, politikai párt szolgálója. Célja – számról számra, fejezetről fejezetre, korszakról korszakra, személyiségről személyiségre araszolva – a nemzeti történelem országos hatókörű kutatása nemzetközi keretben, új kutatási eredmények felmutatása, a történelem tudományának szolgálata. Ám ezt a nemzeti történelmet a lehető legszélesebben értjük: a mindenkori Magyarországról vagy annak kapcsolatairól, képéről, az országunkat ért történelmi hatásokról írott munkákat közöljük hazai és külföldön élő magyar szerzők tollából, és külföldiekéből is."

(Frank Tibor: Százötven év a magyar tudomány szolgálatában. Megjelent a Századok 2016/5. számában. A teljes írást ide kattintva olvashatja.)

Legutóbbi lapszámok
Facebook
Támogatóink
 
 
 
Az adó 1%-ának felajánlása
A Magyar Történelmi Társulat köszönettel fogad minden olyan támogatást, amely hozzásegíti tudományos és ismeretterjesztő céljai megvalósításához (adószám: 19007706-1-43). Ha a Századokat támogatná, akkor ezt az adószámot tüntesse fel a nyilatkozaton. Köszönjük!