Természet - Táj - Történet
2021 őszén a Magyar Történelmi Társulat égisze alatt került sor arra a tájtörténeti konferenciára, amelynek előadásai közül ötnek a tanulmánnyá formált változata olvasható a Századok idei 5. számában. A szerzők köre és a tematika is túllép a Századok hasábjain általában megszokott kereteken. A történészek mellett régész, földrajzos és ökológus kollégák jegyzik a cikkeket, melyeknek többsége – a kutatások sokrétűségét is tükrözve – többszerzős. A környezet- és tájtörténet kutatása ugyanis eleve interdiszciplináris terület, mind a felhasználható adatok keletkezését, mind azok értelmezését tekintve. Az adatok közös értelmezése azonban nem egyszerű feladat, hiszen egészen mást jelent például a ’rövidtáv’ egy történész és egy konzervációbiológus számára. A most egy blokkban megjelent tanulmányok a Kárpát-medence 12. és 20. század közötti tájtörténetének egy-egy szeletét tárgyalják, egymással látszólag laza kapcsolatban. A tanulmányokat azonban a közös földrajzi kereten túl az is összeköti, hogy többé-kevésbé ismert jelenségeket helyeznek a megszokottnál tágabb, tájtörténeti kontextusba. A tematikus blokk cikkei Sáros megye kialakulásáról (Nógrády Árpád), a szerbiai Boszut vidékén máig fennmaradt erdei sertéstartáshoz kapcsolódó hagyományos ökológiai tudásról (Molnár Zsolt és szerzőtársai), a 14. századi plébániahálózat és a jobbágytelkek kapcsolatáról (F. Romhányi Beatrix), a Muhi csatában kulcsszerephez jutó Sajó-híd helyének keresése kapcsán a település- és úthálózatot befolyásoló földrajzi tényezőkről (Laszlovszky József és Nagy Balázs), valamint az Alföld egykori vizes élőhelyeinek helyén monokulturás gabonatermelésre berendezkedett települések elhúzódó krízisének magyarázó modelljéről szólnak (Demeter Gábor, Pinke Zsolt és Szilágyi Zsolt).
A tematikus összeállítás mellett a szám – a már megszokott módon – önálló tanulmányokat (Arany Krisztina és Balogh Ádám Tibor tollából) és könyvismertetéseket is tartalmaz.
 |
|
 |
 |
 |
 |
 |
|